Emberáldozat, kannibalizmus, orgiák – ezek terjedtek a keresztény világban a vudu vallásról a 19. században. A Hispaniola szigetére látogató utazók primitív, vérszomjas és kígyóimádó vallásnak tartották, és úgy vélték, a népszerűsége egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fekete köztársaság nem nevezhető civilizáltnak. Ezt támasztotta alá az az 1863-ban elkövetett gyilkosság, melynek a vádlottjait rövid időn belül ki is végezték.

Az “affaire de Bizoton” néven elhíresült esetről jegyzőkönyvek híján kevés a megbízható információ. A legrészletesebb leírás Sir Spencer St John brit hivatalnoktól származik, ami nagy szerepet játszott abban, hogy Haitit egy brutális és elmaradott helyként ismerték. Ez a szemlélet még a 2010-es hatalmas földrengés idején is tartotta magát, egyesek ugyanis az ördöggel való szövetkezést okolták a természeti katasztrófáért.

Megölték, megfőzték, megették

A gyilkosság a főváros, Port-au-Prince szomszédságában lévő Bizoton faluban történt, ahol egy férfi a saját unokahúgát áldozta fel annak reményében, hogy a vudu istenek megsegítik. St John beszámolója szerint a munkásként és szolgálóként dolgozó Congo Pelé elégedetlen volt a helyzetével, ezért vudu pap bátyjához fordult segítségért. 1863 decemberében Jeanne és Congo megegyeztek, hogy az új év elején áldozatot mutatnak be a kígyóistennek. Congo azonban nem érte be egy fehér kakassal vagy egy fehér kecskével, hanem egy “szarvatlan kecskét”, vagyis egy embert szeretett volna feláldozni. Testvére a húguk 12 éves lányát, Claircine-t választotta. December 27-én meg is hívta magához a húgát és Claircine-t, akit anyja távollétében elfogtak, és egy közeli templom oltárja alá rejtettek el. A szertartásra négy nappal később, szilveszter éjjel került sor.

 

Vudu szertartás Haitin Forrás: AFP/Thony Belizaire
Vudu szertartás Haitin
Forrás: AFP/Thony Belizaire

St John beszámolója rendkívüli részletességgel írja le a hátborzongató esetet. A lányt megfojtották, majd lefejezték, a vérét pedig összegyűjtötték. Megnyúzták, húsát pedig levágták a csontokról, és a fejével együtt megfőzték. Ezt követően mindannyian ettek a húsból, és reggelig ittak és táncoltak.

Az esetnek szemtanúja volt egy szomszéd helyiségben rejtőző nő és egy lány is, akiket másnap reggel áthívtak, hogy egyenek együtt a maradékból. Utólag kiderült, hogy nem véletlenül rejtőztek a szomszédban: a nő azért vitte oda a lányt, mert úgy tervezték, hogy ő lesz a következő áldozat. A lányt el is fogták, és ugyanoda rejtették, ahova korábban Claircine-t. Claircine és a másik lány eltűnése azonban felkeltette egy rendőr figyelmét, aki az elkövetők házának közelében rátalált egy koponyára, és nem sokkal később a még életben lévő második lányra is.

Horror a bíróságon

Összesen nyolc embert állítottak bíróság elé, a tárgyalások mindössze két napig tartottak. St John leírása szerint a kihallgatások során a vádlottakból szó szerint kiverték a vallomást, ugyanakkor a valódiságukat a szomszéd szobából leskelődő két ember vallomása és egy frissen főtt emberi koponya is alátámasztotta. Hogy pontosan mi történhetett, azt senki sem tudja. Kate Ramsey, a Columbia Egyetem történésze szerint az is lehet, hogy a maradványok egy természetes okok miatt elhunyt embertől származtak. A vádlottakat végül fegyver általi halálra ítélték, de a kivégzésük vérfürdőbe torkollt, ugyanis a végrehajtók nem tudtak célozni, és St John szerint fél óra kellett a kivégzés végrehajtásához.

Tényleg kannibálok?

St John leírásán kívül csupán két másik közvetlen beszámoló ismert olyan vudu szertartásokról, amelyek kannibalizmusba torkolltak – írja a Smithsonian Magazin. Az egyik 1870-ből származik egy francia paptól, a másikat pedig Joseph J. Williams írta le egy évtizeddel később. Bár egyik sem igazolt, csupán gyanú, mégis mindkettő széles körben elterjedt St John beszámolójával egyetemben, és így erőteljesen hozzájárultak a vudu vallást körbelengő misztikus legendákhoz.

 

A Haitian woman (R) is shown in a trance during the annual voodoo ceremony 24 July 2007 in "Bassin St. Jacques" in Cap-Haitien 262 Km (163 miles ) north of Port-au-Prince. Scholars believe that voodoo is a derivative of the world's oldest known religions which have been in Africa since the beginning of human civilization, with conservative estimates placing these civilizations and religions to be over 10,000 years old. Although its essential wisdom originated in different parts of Africa long before the Europeans started the slave trade, the structure of Voodoo, as we know it today, was born in Haiti during the European colonization of Hispaniola. THONY BELIZAIRE
Vudu szertartás Haitin Forrás: AFP/Thony Belizaire

Haiti történetét alapvetően meghatározza a vudu. A gyökerei Nyugat- és Közép-Afrikából erednek, a cukornád- és kávéültetvényekre idehurcolt rabszolgák vallásaiból származik. A francia Saint-Domingue gyarmat rabszolgáinak életét XIV. Lajos Fekete Törvénykönyve (Code Noir) szabályozta, mely az összes afrikai vallás nyílt gyakorlását megtiltotta, továbbá minden rabszolgatartót kötelezett, hogy a szigetre érkezést követően 8 napon belül kereszteljék meg a szolgáikat. Ezért a rabszolgák titokban hódoltak ősi, afrikai isteneiknek, és a vallásuk pedig több elemet átvett a kereszténységből, míg végül a több vallás keveredéséből kialakult a vudu.

 

Zombik nem, babák igen

Ma a lakosság 80 százaléka úgy tartja magát kereszténynek, hogy közben mindenki vudu hívő. A főisten Bondye, de őt elérhetetlennek tartják, ezért nem hozzá, hanem az úgynevezett loákhoz, a szellemekhez imádkoznak. A legjelentősebbek közülük Papa Legba, Erzulie Freda, Simbi, Kouzin Zaka és a Marasák, Bondye ikrei.

Africa, Togo Kuago, voodoo ritual celebration
Vudu szertarás Forrás: AFP/Giancarlo Majocchi

A szertartásokat végrehajtó vudu papok és papnők foglalkoznak gyógyítással, jóslással és fekete mágiával is. A zombik, a lelketlen holtak feltámasztása gyakran megjelenik a vidéki haiti kultúrában, de valójában ez nem tartozik a valláshoz. A filmekben látható, kézzel készített babák azonban tényleg a vudu részei, és nemcsak rontás küldésére, megátkozásra használják, de vonzalom kialakítására is alkalmasak a hívők szerint.

 

Forrongó ország

A legjelentősebb vudu szertartást 1791-ben hajtották végre, amikor egy fekete disznót áldoztak Erzulie Dantor istennőnek, és a jelenlévők elkötelezték magukat a szabadságharc mellett. A szertartás forradalomhoz vezetett, ami felszabadította a rabszolgákat a franciák hatalma alól. 1804-ben Haiti lett az első ország, ahol betiltották a rabszolgatartást. Ugyanebben az évben elszakadtak Rómától, és így volt ez 1860-ig, amikor Fabre Geffrard elnök megegyezett a katolikus egyházzal, és állami vallássá tette a kereszténységet, abban bízva, hogy ez elősegíti az ország fejlődését. Az országban azonban állandóak voltak a felkelések, mígnem 1915 és 1934 között az Egyesült Államok megszállta az országot. 1957-től a diktátor Francois Duvalier vezette Haitit, az irányítása alatt több mint 30 000 embert végeztek ki politikai okokból. Halála után a fia váltotta az ország élén, őt azonban 1986-ban elüldözték. A diktatúrát követően az első szabad választásokra 1990-ben került sor. A helyzet azonban továbbra is érzékeny, az elnökök néhány évenként váltják egymást, és ENSZ békefenntartók állomásoznak az országban.

 

forrás: origo.hu