A kémként működő robotállatkák nem a képzelet szülöttei. Meg is érkezett az első jelentős prototípus: Cyro-nak nevezték el a víz alatti felderítőeszközt, aki a tudomány nevében úgy mozog, akár egy valódi medúza.

Fizikai korlátaink révén vannak olyan helyek, ahová nem juthat el az ember fia, ezt azonban meg tudják tenni más állatok, lények helyettünk. Mivel nem idomíthatunk be információcsempészetre egy medúzát, értelemszerű, hogy az ember lemásolja a természetet, kihasználva annak sajátosságait és előnyeit. Így született meg a robotmedúza, mely hihetetlen mása az igazi tengeri állatnak.

A Cyronak keresztelt robotmedúza feladata lesz, hogy a tenger élővilágát tanulmányozza és megfigyelje, akár egy beépített kis kém. Emellett feltérképezhet eddig még nem ismert területeket, és segíthet a kutatásokban, melyek az olajszennyeződést tanulmányozzák. Hasznos lehet a vízminőség ellenőrzésében, és a cápák figyelésében. Emellett katonai megfigyelési célokra is alkalmas lesz a vízben.

Miért éppen a medúzát, mint fajt választották erre a feladatra? Elsősorban praktikussága miatt: ez az állatka kevés energiával közlekedik, és legkülönfélébb óceáni körülmények közt is megél, többféle hőmérsékletet elvisel.  Sok fajtájuk a partok közelében, de vannak, akik 7000 méterrel a vízszint alatt élnek.

robotmeduza-2

Az Amerikai Haditengerészet támogatásával a Virginiai Műszaki Főiskolán dolgoznak rajta. A projekt terjedelmes csapatmunka, közel 5 éve tart. Időközben több, mint tízféle medúzafajtát tanulmányoztak, hogy megtalálják a tökéletes mintát. Tavaly egy tenyérnyi méretű kis RoboJelly-t készítettek, majd  megszületett a hatalmas prototípus, Cyro. RoboJelly annyiban különbözik, hogy hidrogén meghajtással mozog, ehhez nem kell segítségül hívni akkumulátort. Mivel a vízben lévő hidrogént hasznosítja, ez eléggé praktikus megoldásnak tűnik.

Cyro már nem ilyen szerény méretű, kb. 80 kiló és másfél méter hosszú. A Cyanea capillata fajról modellezték, magyaros nevén szakállas medúzáról. A nyolclábú robot nikkel-metál-hidrid akkumulátor segítségével működik, és lineáris hajtóművel rendelkezik. A vázra egy hatalmas szilikonlapot terítettek, ez adja vissza az igazi medúzaszerűséget, mivel a szilikon mozgás közben hasonlóan lebeg, úszik, mint az igazi medúza teste.

Az összetett, interdiszciplináris kutatás remek szakembereket igényel. Képben kell lenni a biológiával, kémiával, fizikával, elektronikával, és óceánkutatók is be lettek vonva a munkába. Ez is példaként szolgál arra, hogy az emberi értelem az ismeretek keresztezésével hogyan állíthatja szolgálatába a legtöbb tudományágat. Shashank Priya, mérnök szerint: „ Hihetetlenül érdekes, ahogyan minden összeáll, és egy olyan modell bontakozik ki a szemünk előtt, ami felülmúl több évnyi evolúciót. A természet remek munkát végez, de munkája lassú. A technológia jelen állása szerint mi emberek, mesteri szinten tudjuk utánozni ezeket a rendszereket hónapok leforgása alatt.”

robotmeduza-3

Cyro előreláthatólag hetekig, hónapig képes lesz mozogni. Később kisebb finomításokat terveznek a roboton, csökkenteni szeretnék az energiaköltséget, és még profibb szintre fejleszteni mozgását. Hová vezet ez? Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete egy nap a Föld összes óceánját szeretné ellepni robotmedúzáival. Kíváncsiak leszünk, hogyan fogadja be a tenger új barátját és mennyire becsapható a természet többi lénye.

Cyro-ról itt nézhettek videót!

Forrás: http://news.discovery.com