Mivel ez kényes téma az elmúlt években, tisztázzuk, hogy ezzel az írással nem buzdítok senkit semmire, szimplán csak leírom a tényeket, valamint saját véleményem.

Aki kevésbé figyeli az autós világ történéseit, bizonyára annak is feltűnt, hogy mostanság óriási hisztéria van hazánkban a külföldi rendszámot használó magyar lakosok miatt. Leginkább a szlovák, valamint a német és román rendszámokkal közlekedőkre érvényes ez a kijelentés, de ugyanúgy bajban vannak azok is, akik itthon EU-n kívüli, tengeren túli vagy „egzotikus” rendszámmal közlekednek.  De hogy mi is ennek az oka? Hogy kerek legyen a történet, először is menjünk vissza kicsit a múltba, egészen 2004-ig. Ebben az évben született meg ugyanis a sokaknak sok bosszúságot okozó törvény a regisztrációs adóról. Hogy mi is ez tulajdonképpen?

 

2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, hurrá. Megszűntek a határok a tagországok között, bekerültünk mi is a közös piacra. Ez annyit takar, hogyha valamelyik tagországból veszünk gépjárművet, nem kell külön vámot is fizetnünk, csak az itthon kiszabott általános forgalmi adót.  Igen, csakhogy ez az ország költségvetésében is jelentős lyukat okozott volna, ezért bevezették a regisztrációs adót, ezzel helyettesítve a keletkező űrt. Tehát közös piac ide vagy oda, ha itthon forgalomba akarjuk helyezni a vásárolt gépjárművet, kötelesek vagyunk megfizetni ezt a nem kis (pofátlanul magas) tételt is. Ez gyártmánytól, évjárattól, hengerűrtartalomtól és környezetvédelmi besorolástól 45.000 forinttól egészen 3.200.000 forintig (!!!) terjedhet. Megjegyezném, Európán belül ilyen adónem csak nálunk létezik. Persze ez nem kis felháborodást váltott ki, egyből elkezdődtek a trükközések, okoskodások. És amilyen gyorsan jött a törvény, olyan gyorsan a megoldás is: hát akkor nem itthon kell forgalomba helyezni.

Az akkori törvények szerint külföldi rendszámú gépjárművet legfeljebb 183 napig lehet használni az országban, utána kérvényezni kell a honosítást, és ezzel együtt megfizetni az áfát, a regisztrációs adót és a forgalomba helyezés költségeit. A bökkenő ott van, hogy mivel nincs ellenőrzés a határokon, így senki nem tudja számon tartani, hogy az adott illető mióta tartózkodik az országban a külföldi rendszámú kocsival. Erre a kis trükkre rádöbbenvén az emberek tömegesen elkezdték a szomszédos EU tagországokban bejegyeztetni autójukat. A szerencsésebbeknek nem kellett semmiféle szolgáltatást igénybe venni, egyszerűen megvették külföldön a regisztrációs adótól mentes autót és egyik külföldi rokonuk nevére íratták. És mivel rokon, teljeskörűen lehet használni a kocsit. Egy közúti igazoltatás során pedig nem lehet bebizonyítani, hogy a 183 nap limitből mennyi pergett már le a hazai utakon. És ha a fél év eltelte előtt elhagyjuk az országot akár csak egy napra, innentől ez teljesen legális és a lelkiismeretünk is tiszta lehet.

 

 

A szomszédos országok közül kedvező árajánlatai és közelsége miatt Szlovákia lett a favorit (bár a német rendszámok szorosan a második helyen vannak a sorban). Szinte egész iparág alakult a rendszámbizniszre. Cégek némi anyagi ellenszolgáltatás fejében elintézik nekünk az egész procedúrát. Mindössze bemegyünk, hangosan köszönünk, fizetünk és pár héten belül már ott is ülünk a külföldi rendszámos autónkban, diadalittas mosollyal az arcunkon: na ezzel most sokat megspóroltam! Ezen kívül itt nem csak a spórolásra megy ki a játék. Mivel az országok között nincs információcsere a közúti szabálysértésekről, így a megrögzött gyorshajtóknak ez maga a mennyország. Ez azt jelenti, hogy a gyorshajtási, parkolási bírságok soha nem fognak megérkezni. Ha mégis lekapnának minket, amint épp 210 km/órával, autópálya matrica nélkül repesztünk a Balatonhoz az M7-esen, a példa kedvéért egy müncheni rendszámú autóval, akkor sincs semmi probléma, mert mire behajtanák a büntetést, addigra többe kerülne a leves, mint a hús, ennek tudatában ki sem küldik.

Ezen a ponton merül fel, hogy ez most adócsalás és törvénykerülés vagy csak az EU adta lehetőségek kihasználása? A további részekben fény derül hogyan is néz ki egy ilyen autóregisztráció, valamint miért nehezebb ezt 2013-ban megcsinálni, mint pár évvel ezelőtt.

A második részt itt találod.

Vélemény, hozzászólás?