Egy óbudai szőlősgazda veremásás közben római kori padlófűtés (!) maradványokra bukkant az 1700-as években. Bizonyára megdöbbenhetett a lelet láttán, de vélhetően nem azért fogta a fejét, mert ha előbb látja, még az ingatlanához is felhasználhatta volna, hanem már akkor érezte, itt valami különleges földbe vágta a kapáját.

A leletek eredetére hamar fény derült, és a semmiből egyszer csak előtűnt Aquincum egykori városa, mely a római korban Alsó-Pannónia központja volt. Az összes lelet feltárása persze igencsak hosszú ideig tartott. Több mint 100 év telt el, mire kijelölték a rendszeres feltárások helyszínét.

obuda-aquincum-2

 

Az 1800-as évek végére már feltárták az egész polgári amfiteátrumot (kör vagy ovális alakú, rendezvények céljából használt tér), 1930 körül pedig a kutatók rábukkantak az aquincumi orgona maradványaira is. Ekkorra világossá vált, hogy a felszín alatt kiterjedt nekropolisz, vagyis halotti város található a hozzá tartozó katonai táborral együtt.

A II. világháborút követő helyreállítási munkáknak, na meg a korszerűsítésnek hála sorra kerültek elő a föld alól a 2000 éves emlékek, és kibontakozott, hogy az egykori Aquincum területe magába foglalja nem csak az egész budai, de a pesti belváros területét is.

A feltárás tehát az ország legjelentősebb régészeti vállalkozása volt, és a titokzatos leleteknek az egész világ csodájára jár mind a mai napig. A régészek úgy vélik, hogy a helyiek az 1. és az 5. század között temetkeztek ide, erre utal ugyanis a majd’ 1500 sírhely. A régészek 2004-ig közel 800 ásatást végeztek el itt, jelenleg 23 romcsoportpark található a területen. A két legjelentősebb bemutató rész az Aquincumi – és a Táborvárosi múzeum.

obuda-aquincum-3

 

Itt meg lehet nézni az egykori város épületeinek maradványait, köztük a piacot és a Mithrász- szentélyt, de meg lehet csodálni a közfürdőt és a fórum romjait is. Az állandó kiállítások keretében sírkövek, falfestmények, szobrok is láthatóak, sőt, a rekonstruált víziorgona meg is szólaltatható.

Az egyik legérdekesebb látványosság egy, a Dunához közeli lelet, mely a hétfejű öregember nevet kapta. Bár biztos még többen néznék meg, ha valóban 7 fejű bácsikát lehetne látni, azonban a 60-78 év közötti férfi tetem, és a körülötte szabályos alakzatban elhelyezkedő emberi, illetve az állkapocs nélküli lókoponya is felvet néhány kérdést.

A legvalószínűbb az, hogy a sírhelyet valamilyen szertartás miatt komponálták így meg. A furcsa temetkezés lehetett akár a kelta koponyakultusz, de a jósszertartások példája is. Felmerült azonban egy olyan elmélet is, hogy a sír egy rontó rítusnak a maradványa. A kiállítás azonban nem csak nézelődést tesz lehetővé.

 

obuda-aquincum-4

 

Az aquincumi Virtuális élménytérben négyféle mozgásérzékelős játék várja a kalandra éhes örök gyerekeket. Az Ad Armával a látogatók egy római katona vagy egy barbár harcos bőrébe bújva küzdhetnek meg ellenfeleikkel. Az Oh Temporával egy római sírt lehet feltárni spaklival, ecsettel, ásóval és csákánnyal, a kiásott ókori leleteket pedig össze kell párosítani. Itt a játékosok bővebb információkra tehetnek szert a műtárgyakkal kapcsolatban.

Szó ami szó, a horrorfilmekre épített „ ki tudsz-e szabadulni egy óra alatt” játékok is izgalmasak, de az ásatás egy egészen új, na meg információval teli világba kalauzolja az embert. A Habitus játékban pedig egy római lakost, férfit vagy nőt kell korhűen felöltöztetni, végül egy arcbehelyettesítő program segítségével belebújhatunk az adott karakter bőrébe. A Domus pedig arra ad lehetőséget, hogy egy római kori helyiséget, konyhát, étkezőt vagy fürdőt rendezzünk be.