Kövér László aranyozott arab hajót kapott, amiért éltette az arab kultúrát
„Reméljük, már nem sokáig lesz szó a migrációról, ez csak kampány. Igaz, öt éve van, de októberben talán befejeződik” – mesélte egy neve és országa elhallgatását kérő, arab országból származó diplomata három perccel azelőtt, hogy az Arab Kultúra Napjának vendégeként megjelent volna Kövér László. Igen, a fideszes házelnök, de nem ez volt az egyetlen váratlan dolog az ELTE BTK által vendégül látott rendezvényen.
„Felejtsük el, hogy beszéltünk” – mondta egy másik diplomata, akivel ugyanúgy zajlott le a beszélgetés. Mi a rendezvény célja? Az arab kultúra megismertetése. Mennyiben segíti ezt a kormány elmúlt öt évben hallható retorikája? Ezt most hagyjuk.
Így jártunk még háromszor.
Az országok egy-egy standon mutatkoztak be, ahol hagyományos tárgyakat, könyveket, sütemnyeket, datolyát kínáltak az érdeklődöknek
14
Az országok egy-egy standon mutatkoztak be, ahol hagyományos tárgyakat, könyveket, süteményeket, datolyát kínáltak az érdeklődőknekGaléria: Az Arab Kultúra Napja
(Fotó: Ajpek Orsi / Index)
A házelnök aztán tényleg megérkezett, de az ő szövegének legőszintébb részét nem ő, hanem inkább maga a kuvaiti nagykövet mondta el:
Az 1600 éves arab kultúra és nyelv az Arab-félszigetről terjedt el, először a szomszédos területekre, aztán Kelet és Nyugat legtávolabbi pontjaira, főként az iszlám felvétele után.
Az iszlám a tolerancia vallása, különböző kultúrájú népek fogadták be – riogatta tovább Kövért a nagykövet, de a házelnök meg se rezzent.
Örömmel vállaltam el a védnökséget az Arab Kultúra Napján
– mondta természetes hangon Kövér, aki azért ügyesen belecsempészte szövegébe, hogy az arab világban tapasztalható jelenségek határokon túlnyúló következményei kihívások elé állítják a kontinens lakosságát. „Magyarország kapcsolatépítésének alapja a kölcsönös tisztelet, a hagyományok, kultúra tiszteletben tartása” – mondta.
Szerinte a változás 2010-ben, de főként 2014-ben állt be, de a házelnök nem úgy folytatta, ahogy várható volt, hanem azt mondta: Magyarország ezután, gazdaságilag, politikailag megerősödve kezdhetett intenzívebb kapcsolatépítésbe, amit az arab országok pozitívan fogadtak.
„Magyarország kapcsolatépítésének alapja a kölcsönös tisztelet, a hagyományok, kultúra tiszteletben tartása” – mondta Kövér László köszöntőjében
14
„Magyarország kapcsolatépítésének alapja a kölcsönös tisztelet, a hagyományok, kultúra tiszteletben tartása” – mondta Kövér László köszöntőjébenGaléria: Az Arab Kultúra Napja
Az új időszámítást jelentő migránsozás ötödik évében azért Kövér a migrációt sem hallgatta el, elmondta, hogy helyben kell segíteni az országokat, Magyarország ebben eurómilliókkal vesz részt, határőrizeti képességek erősítésével Észak-Afrikában, kórházak, iskolák helyreállításával a térség más országaiban. (Szíriát külön nem említette, és az arab világ üldözött keresztény közösségeit sem.)
Kövér – hasonlóan a köszöntőt mondó Sonkoly Gáborhoz, az ELTE BTK dékánjához – arról is beszélt, mennyire fontos, hogy arab diákok tanuljanak Magyarországon, mert ezek a közvetlen kapcsolatok válhatnak alapjaivá az arab világ és Magyarország kapcsolatainak. Magyar ösztöndíjjal 1500 arab diák tanul itthon az összesen 2300-ból.
Miután elmondta, hogy fontos megismernünk „a rendkívül sokszínű arab világ páratlanul gazdag kulturális értékeit”, és közösen kell megvédenünk „a tisztelet, bizalom, barátság jelentett közös értékeket”, amelyeket fenyeget a globális világ intoleranciája, jött a protokolláris ajándékozás, ami az esemény csúcspontja volt.
Mit kapott a tengeren és szárazföldön át Európa arab-iszlám inváziójától tartó kormány élvonalbeli embere?
EGY ARANYOZOTT ARAB HAJÓT.
Az esemény csúcspontja a protokoláris ajándékozás volt: Kövér László egy aranyozott hajót kapott az arab rendezvény szervezőitől Az ELTE Gólyavárban rendezte meg az Arab kultúra napját a a Kortárs Arab Világ Központ és az Arab Nagykövetek Tanácsa Kövér László libanoni mankusit kóstol
Sonkoly Gábort nem arany mentőöv-kisplasztikával, hanem a kávézással kapcsolatos, távolról nem kivehető szuvenírrel ajándékozták meg.
A kétnapos rendezvényt először 2016-ban rendezték meg Magyarországon, de első alkalommal adott neki helyet egyetem. Az ELTE BTK kézenfekvő választás, hiszen a magyarországi orientalisztika központja. Sonkoly szerint az egyetem bölcsészkarán 70 nyelvet tanítanak, amivel a pekingi egyetem után a második helyen áll a világon.
Kövér ezután türelmesen végigjárta az arab standokat Líbiától Jordánián, Szaúd-Arábián, Jemenen, Egyiptomon, Kuvaiton át Palesztináig.
Kövér Lászlót sikerült a rendezvényen elérnünk – „házelnök úr, az Indextől vagyok, a kérdésem, h…” –, ám az eddig a pillanatig konstruktívan hallgató házelnök egy legyintéssel elsuhant az ajtó mögé kísérőinek gyűrűjében, így a gyümölcsöző arab–magyar kapcsolatokról nem volt alkalma beszámolni.
#KövérLászló #FIDESZHazugságok #EPVÁlasztások