Minden lámpádban energiatakarékos izzó ég, elektromossággal működő autóval furikázod a bio kajákkal tömött gyerekeidet, de ha lehetséges akkor inkább biciklivel jártok (ami a többi nem környezettudatos sofőr miatt rátok is ugyanúgy káros), a házad tetejét napelemekkel borítottad, orosz nemzetiségű vagy és próbálsz úgy élni, hogy az ne csak neked, hanem a természetnek is jó legyen. De az orosz medvék ezzel szemben elhasznált és elhagyott üzemanyag tartályokból táplálkoznak addig, amíg ki nem ütik magukat majd el nem hullnak. Ez ebben a formában miért válhatott lehetségessé?
A medve minden szennyet össze eszik, ezt tudjuk. Kezdve a gyors kajáktól az egyéb ehetetlen mocsokig mindent. Az orosz medve se tud ellenállni a csábításnak, új szenvedélyük az elöregedett benzinek lefetyelése, amire elsősorban nem mint táplálékra gondolnak, hanem mint egy olyan dolog, amit ha lenyelnek kevésbé akarják széttépni az ártatlan és bájos embereket. Most persze mindenki undorodik a gondolattól, meg hogy ez miért lehetséges bárhol egyáltalán, de amikor magabiztosan aláírták az emberek a nyilatkozataikat, kérdőíveket, petícióikat az emberi jogaikért, arra már nem gondoltak, hogy ebbe a természet foga fog ismételten beletörni. Ha jogainkon rés keletkezik azt mások jogaiból foltozzuk be, ez sajnos tényleg így megy, mert a jogtudomány egyik aranyszabálya, hogy a sérült jogok más jogok megrongálása nélkül nem hozhatóak helyre. Túlzás lenne? Mondjatok egy olyan bírósági ügyintézést, ami egy nyertessel és egy vesztessel zárul, ahol az alul maradt fél ugyanolyan minőségben élheti tovább az életét. Ha perelsz és vesztesz fizess -> ha fölöslegesen nyitod ki a szád, ráadásul vereséget is szenvedsz, akkor fizesd meg az elfecsérelt időnket. Ezzel túl sok gondom nincs is.
Tehát akármikor, akárhol egy petícióval találkozunk ne írjuk egyből alá. Fontos, hogy tisztában legyünk a szabadságunk mértékével és határaival, mert a határtalan emberi szabadság a természetre nézve rendkívül kártékony. Ne feledjük, ha a természet egyszer bedől, dőlünk vele mi is. Ezért minden ilyen indítványt úgy kéne kezelnünk, hogy a következményeivel is foglalkozzunk, ne csak a felénk irányuló kényelmi/jóléti faktorával. Főleg ezekben az időkben, amikor már a “majd holnap újjáépítjük a föld természetes struktúráját” már egy nem élhető tendencia. Nem kéne annak lennie legalábbis.
A címben szereplő medvék a Kronotsky természetvédelmi területén élnek, az irónia szót kibérelve, ahol sugárhajtómű-üzemanyagokat vettek át tárolásra, ahol a medvék addig-addig csapolják a hordókat amíg ki nem ütik magukat annyira, hogy elfelejtsék a büszke medve mivoltukat. Medvék akiktől az egész erdő retteg, a benzin kábulata után meg hóban fetrengő és bedrogozott féltonnás szőrpamacsok, akik lábra se képesek állni.
Az ő hibájuk lenne? “Igen, mert buta állatok, akik nem tudják mit (t)esznek!” És ha azt mondom, hogy az emberiségnek ép elég ideje volt kiismerni ezeknek az állatoknak a szokásait, hóbortjait, akkor ennek a fényében a természetvédelmi területre rakott hulladékok kinek a hibáját tükrözik? Mi ez ha nem az “ördög” kísértése? Az a rossz akit meg lehet támadni vagy az aki miatt meglehetett? A rossz társaságba keveredett tizenéves drogfogyasztása kinek a hibája? A szülőé, a társaságé vagy netalán a gyenge akaratú gyereké? Legyen mindhárom. Legyen a szülő – az emberek, akik tátott szájjal bámulják a haldokló medvéket, de tenni valamit egyikük se hajlandó, a társaság – akik gyakorlati szinten csorbítják a természet fennállására való törekvéseit, a gyerek – a féltonnás drogos medvékből álló egylet, akik az új szenvedélyüktől elvakulva olyan messzire képesek elmenni, ahol már a civilizált és benépesített terület van, hogy a működő járművekből finom zöldes-barnás levet csapolhassanak.
Nem a Moszkva utcáit járó szerszámos ládákkal felszerelt medvéket kéne itt most elképzelni akik csak úgy MacGyver pimaszságával törik fel az orosz bevásárló központok előtt tanyázó tankokat vagy helikoptereket, annak érdekében hogy hozzájussanak a sárga levükhöz. Egyszerűen csak a talajra szivárgott benzint nyalogatják fel. Azt is lehetne mondani, hogy ez az új méz – csakhogy ez olyan nedű, amitől a Micimackó is kifeküdne.
Szőrös barátaink kalandozták már másutt is. Az ukrán macik például szintén nagy olaj-tolvajok hírében ismertek. Eme kalandozások befejeződését újabb rendeletekkel, indítványokkal próbálják meggátolni, de a papír munka helyett talán az is segíthetne, ha nem hagynák szerteszéjjel az olajoshordókat a természetvédelmi területeken. Az emberek olyan büszkék az organizált élet módjukra, hogy mindenre van egy külön alkalmazásuk az okostelefonjaikban, minden napra külön nyakkendő-cipő kombináció, cukros kóla, közepesen cukormentes kóla, cukormentes kóla, citromos kóla, ilyen olyan fölöslegesen beszerzett csecsebecsék vagy gondoljunk csak a rendszerre, ami életünk után is jelen van, például a szervezett temetőkre. Szépen berendezett otthonok és munkahelyek, de az élet nem csak e két ponton létezik, hanem a kerítéseken, betonfalakon túl is, ahol gyerekkorunkban hangyákat ettünk, faágakkal kardoztunk, csörgő és defektes kerékpárokkal ugra-bugráltunk vagy csak becsalogattunk a barátnőnket… Lényeg a lényeg, hogy a természetet is legalább olyan tisztán és rendezetten hagyhatnánk ott ahol van, amilyen alapvetően volt, mint ahogy a saját dolgainkat. Persze ez unalmas. Unalmas, hogy mindenhol ez folyik, holott semmi változás – mentálisan megcsavar, de technikailag ugyanúgy súlyosbodik a rendszer.
A sztarcafe.com az Állatvédőrség és a Movember nevezetű egyesületeket támogatja, amelyek a nevükből fakadóan nem szükségeltetnek túl nagy leírást szerintem. Az Állatvédőrség az állatok jogaival foglalkozik, míg a Movember a férfiak egészségével. Ez utóbbihoz hagy emeljek be egy idézetet tőlük: “Minden év novemberében bajuszt növesztünk, hogy felhívjuk a figyelmet a prosztatarákra. A tudás hatalom, a bajusz király.” Ezzel nem igen lehet vitatkozni. Az Állatvédőrségre meg úgy körülbelül az egész cikkem hivatkozik. sztarcafe.com – a környezettudatos férfiak!
ötlet forrás: gizmodo.com
képforrás: Igor Shpilenok / Barcroft Media