Bolygónk 15 éves lakóinak harmada dohányzik, ami azt jelenti, hogy a Földön élők közül 1,3 milliárd ember napról napra fújja a füstöt. Köztük is a magyarok viszik a pálmát, cigarettázásban mi vagyunk az elsők: a személyenkénti cigarettafogyasztás itthon duplája a világátlagnak.

Minden szál cigarettára van alkalom, legyen az a hosszas várakozás a buszra, a jóleső ebéd, a kávé, ami csak a füstölgő rúddal kísérve igazán finom, vagy a tény: több mint egy óra eltelt az utolsó cigi óta.

Az egészségügyi felmérések alapján a tüdőrák oka 90–95%-ban a dohányzás, míg az összes rákhalálozások közül a 30–35%-ot okozza dohányzás. Érdekesség, hogy ha a magyarok által elfogyasztott cigarettákat egymás mellé tennénk, közel 2 millió kilométernyi nikotinrudat kapnánk, ami az egyenlítő hosszának közel 48-szorosa.

A Népegészségügyi program keretében megindult a harc a dohányzás ellen: tilos tömegközlekedési megállókban, illetve zárt helyeken dohányozni, a nemdohányzók védelme érdekében. A cél azonban nem csak a nemdohányzók védelme a passzív dohányzástól, de fontos szempont a dohányzók leszokása is, hiszen az egészségügyi tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknak, akik 35 éves kor előtt leszoknak a dohányzásról, ugyanakkora esélyük van szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, mint azoknak, akik soha nem dohányoztak.

Még 1971-ben elsőként az akkori massatchusettesi kormányzó, Arthur P. Mullaney kérte az állam polgárait, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és azzal a pénzzel, amit cigire költöttek volna, támogassák inkább a helyi középiskolát. A kezdeményezés hatására az Egészségügyi Világszervezet füstmentes nappá nyilvánította minden év novemberének 3. csütörtökét.