Egyre többen állítják, hogy a harctéri tapasztalatokat az üzleti életben nyerseséggé lehet kovácsolni. Az amerikai hadigépezett a világ minden pontján képviselteti magát, ahol a politikai érdekeiket csak egy kicsit is veszélyeztetik. Ennek köszönhetően a világ legfejlettebb hadseregének mindig akad dolga valahol a planétán. A hazatérő veteránok egyre nagyobb hányada próbálja a háborúban szerzett tapasztalatait felhasználni a vállalatvezetés világában. Teszik mindezt kiemelkedően sikeresen.

Chad Storlie az amerikai hadsereg különleges alakulatának visszavonult tisztje és a Georgetown Egyetem MBA diploma tulajdonosa két könyvet is írt a katonai hadviselés és a vállalkozói szemlélet összeilleszthetőségéről (Combat Leader to Corporate Leader: 20 Lessons to Advance Your Civilian Career és Battlefield to Business Success: Applying Military Leadership and Skills in Your Career). Storlie munkássága megrendelhető erről weboldalról. Az Inc.com magazin készített vele interjút hogy hogyan lehet a katonaságban szerzett tapasztalatokat KKV szektorban is érvényesíteni.

siker1

 

Hogyan lehet hasznos a kisvállalkozásokra a katonai vezetési stílus, a jelenleg tomboló gazdasági bizonytalanság évszakában?
Egyértelműen azért, mert a hadsereg a bizonytalansági tényező ellen szerveződik már évezredek óta. Az adott változékony helyzetből bármi áron való nyereség teremtése egy hadsereg elsőszámú erőssége. Vegyünk például egy olyan közismert hadműveletet, mint a D-Day (szerk.: 1944. június negyedikén az amerikai csapatok partra szállnak az európai hadszíntérre). Az amerikai légierő nem várt német ellenállásba ütközött és sok ejtőernyős csapatot rossz helyre dobtak le, sok légi úton szállított hadieszköz pedig elveszett. Hogy helyt álljanak ebben az esetben a Vezércél (Commander’s Intent) elméletét használták, ami az összpontosítás és az alkalmazkodás keveréke. Ennek az elméletnek a segítségével a kezdeti hátrányból sikert lehet kovácsolni, mert a végső cél mindig az elsőrangú cél, nem törődve azzal mi történik körülöttünk.

El tudná magyarázni, hogy a Vezércél elmélet jelentését és hogy miképpen lehet alkalmazni ezt a munkahelyeken is?
A Vezércél a legalapvetőbb szintje a siker megítélése a művelet végén. Sikerült az ellenséget elűznünk? Az út már biztonságos? Elvittük a felszerelést a célállomásra? Ha mindenki részt vesz a küldetés megtervezésében, ha mindenki végre is hajtja azt terv szerint, mindenki számára világos lesz, hogy a parancsnok mit is akar elérni, mi a célja. Egy vállalatnál ez azt jelenti, hogy minden alkalmazott tisztában van azzal, hogy az ügyvezető igazgató mit vár el egy eredménytől. Ha az alkalmazottak képesek arra, hogy alkalmazkodjanak a különböző váratlan szituációkhoz úgy, hogy az alapvető célokat ne feledjék el, akkor egy üzlet akkor is sikeres lehet, ha nem a tervezett úton fog megvalósulni.

Ha ez az elmélet ennyire sikeres, miért nem ezt a nézőpontot alkalmazzák a válságok kezelésére? Te olyan nagy cégeknek dolgoztál mint a GE, vagy a Comcast milyen különbségeket tapasztaltál?
Figyelembe véve, hogy mit csináltam a seregben és mit csinálok jelenleg az üzleti életben: sokkal nagyobb szabadságom volt a seregben. Nekünk annyi volt a felelősségünk, hogy elérjük a kitűzött célt, majd utána jelentést tegyünk róla. Annak ellenére hogy a hadseregben emberéletekről kellett döntéseket hoznom, jelenleg, hogy dollár milliós számadásokról van szó, sokkal inkább vagyok lekorlátozva abban amit csinálok.

Egy alapító, vagy egy ügyvezető, hogyan lehet biztos abban, hogy az alkalmazottai akkora szabadságban részesülnek, hogy időben tudjanak cselekedni önállóan, amikor valamilyen válságos, vagy bizonytalan szituációba kerül a vállalat?
A kulcsfontosságú tényező, a betanítás egységesítése, így mindenki ismerni fogja a folyamatot és tudni fogja, hogy nagyjából hogyan fog reagálni a másik. Az ilyen összehangolt procedúrák nagyon fontosak egy vállalat felépítésénél. Időt, pénzt lehet velük spórolni és az embereknek is nő a biztonságérzetük. Amit a Vezércél folyamata kínál az az, hogy a megfelelő adaptáló procedúrát használjuk egy váratlan helyzetben. Ez azt jelentheti, hogy te, mint alkalmazott képes leszel arra, hogy elhagyd ezeket a folyamatokat, azért hogy a végső célt meg tud valósítani, de csak addig, amíg vissza is tudsz térni a kijelölt útra.

siker2

Ez nagyon sok bizalmat igényelhet, ugye?
De, bizony, amit a megfelelő kommunikáció kiépítésével lehet elérni. Ahhoz, hogy amikor azt mondod “ezt és ezt szeretnénk ma végrehajtani,” biztosnak kell lenned abban, hogy mindenki érti is, mi az a bizonyos napi cél. A jól működő információs csatornák segítségének köszönhetően, minden résztvevő biztos lehet benne, hogy közösen dolgoznak ugyanazért a cél eléréséért. Az emberek csak akkor lesznek flexibilisek, ha jól informáltak. A hadseregben például iszonyú stressz van a kommunikációért felelősökön, mert ők felelnek azért, hogy mindenkihez eljusson a megfelelő üzenet a megfelelő időben.

A kommunikáció abban az esetben is ilyen fontos, amikor az ellenséges hírszerzéssel találkozunk?
Természetesen. A hadsereg a hírszerzési tényezőt rendszerelvű megközelítéssel kezeli, aminek a munkája állandó és folyamatos. Ez ad közös képet arról, hogy az ellenség mit csinál, vagy éppen nem csinál. Ha elmész egy vállalathoz és megkérdezel 10 vezetőt, hogy ki a 3 legnagyobb konkurense a szervezetnek, az első helyen mindenki ugyanazt a nevet fogja mondani. De mi lesz a második és a harmadik helyzettel? Ha nem vagyunk tisztában a konkurencia tevékenységével és a céljaikkal, az hatással lesz az árazásra, a szolgáltatásra és a termék design-ra. Neked kell összehangolnod a vállalkozásod összes szegmensét, hogy tud melyik irányba viszed tovább. A különbözőségek, pedig belső viszályokhoz vezethetnek. Az öreg Andy Grove (szerk.: Az Intel előző vezérigazgatója) azt mondta, “legyél paranoiás,” ez fog segíteni abban, hogy ne menekülj el az árnyékod elől. Legyél paranoiás, tartsd folyamatosan szemmel a konkurenciát és közelebb fogsz kerülni a piacokhoz.

Tudna valamilyen példát felhozni arra, hogy milyen esetben vehet példát egy vállalati vezető egy katonai elméletből?
Persze. A különleges erők tisztje, McCrystal tábornok sokat dolgozott a katonai vezetés magatartásán. Az egyik ilyen alapvető magatartás a példastatuálás, azaz a teszem-ahogy-tennem-kell magatartás. Amikor a dolgok veszélyesre fordulnak, a vezér jelenléte a frontvonalon nagyon fontos tényező lehet. Szóval, amikor egy vásárló visszatér a boltodba egy panasz kapcsán, fontos, hogy hol van ekkor a menedzser? A pult előtt, vagy a pult mögött bujkál. Ez sokat számít.

siker3

Köze van ennek a tábornok lemondásához?
McChystral tábornok, mikor kijött a Rolling Stone cikk (szerk.: egy újság nyilvánosságra hozta, hogy a tábornok tisztjei mennyire ellenzik Barack Obama és csapatának stratégiáját az afganisztáni háborút illetően, ezt követően lemondott a posztjáról), simán mondhatta volna, hogy: „Ez nem az én kijelentésem, ez a csapatom sara.” Ehelyett elment az elnökhöz és személyesen vállalta a felelősséget a történtekért. Még így, a végén is ő irányítja az eseményeket. Az igazi alapja annak, hogyan lehet hűnek maradni az elveidhez, az az ha saját magaddal statuálsz példát, az hogy összhangban van az amit mondasz, azzal amit csinálsz. A tábornok jelenleg az oktatásban folytatja a munkáját és segít az embereknek megérteni, hogyan is működik a hadsereg.

Milyen egyéb ehhez hasonló katonai elméletek vannak, amik hasznosak lehetnek a vállalatvezetésben?
Amikor belépsz a piacra, vagy egy új terméket indítasz el, azt javaslom, hogy az üzleti stratégiádba vegyíts el egy kis “háborús játékot”. Ez azt jelenti, hogy amikor az elején kidolgozod az első terveket, akkor az egész folyamatra kiterjedően fogod megcsinálni azokat, ezt hívják termék életciklusnak. Szóval amikor a terved minden egyes lépését megnézed, akkor kérdezd meg magadtól, hogy “erre vajon a konkurencia hogyan fog reagálni?” ezután azt, hogy “én mit fogok tenni annak érdekében, hogy ennek a reakciónak a hatását semlegesítsem, vagy enyhítsem?” Ahogy végig haladsz ezeken a lépéseken, arra kényszeríted magadat, hogy szembe nézz a terveiddel, amik a konkurencia ellen vannak, szóval amikor megjelensz a piacon, már tudni fogod, hogyan fog cselekedni az ellenség. Fel leszel készülve arra, amikor a versenytársak egy 5%-os árcsökkentéssel válaszolnak a jelenlétedre; rendelkezésedre fog állni egy kész stratégia, hogy életben tudj maradni a piacon.

Az egyik leggyakoribb közös kezdő vállalkozói mantra a “gyors bukás”. Szerintem ez nem egy olyan dolog, amit a hadsereg pártolna. A hadsereg, hogyan tudja kezelni a vereséget?
Az ilyen esetekben leginkább az eset utáni átértékelést szokták alkalmazni. A résztvevők részletes kikérdezésének folyamatán be lehet azonosítani a bukás okának gyökerét. Semmi sem lehet ösztönző a vereségre, de ha már beütött, akkor szenteljünk időt a kivizsgálására, hogy legközelebb már elkerülhessük.

Az egyik esszédben, amit az egyetemen írtál, hivatkozol a McDonald’s-ra. Mi dolga lehet az Amerikai Hadseregnek egy gyors étteremi lánccal?
Elsősorban az, hogy a McDonald’s kivállóan alkalmazza az oktatás folyamatát. A dolgozói folyamatok egységesítése a leghatékonyabb módja annak, hogy ételt lehessen eladni, mert mindez egy pulton keresztül történik. Továbbá az, hogy a vállalat feltűnően jól működik több helyen egyszerre. A választék mindig a helyiek ízlése alapján van összeállítva. Ezek sok hasonlóságot mutatnak az Amerikai Hadsereggel: a hadianyag és a hadműveletek alkalmazkodnak a helyszínhez. Egy dolgot viszont a sereg is átvehetne a McDonald’s-tól, ami a stressz leegyszerűsítését illeti. Ez a leegyszerűsítő megközelítés hozta létre az éttermek könnyű beazonosíthatóságát, a konyha egységesítését, az egyszerű árazást és a könnyen érthető menüt. Ezek biztosítják, hogy a McDonald’s a hét minden napján és minden órájában működő képes legyen. Végül ami még közös az az, hogy sohase lehetünk elégedettek a sikerrel. A McDonald’s folyamatosan fejleszti a választékát, annak tekintetében, hogy például, hogyan lehetne még egészségesebb, vagy hogyan változik az emberek ízlése. Ezt a leckét mindenkinek meg kéne tanulnia.

 

képek forrása: www.armybase.us, www.combattocorporate.com, a.abcnews.com