Fogadunk, hogy még nem hallottad a Salvatore Giuliano nevet! Fogadunk, hogy nem tudtad: a 20. század első felében őt tartották a modern kor Robin Hoodjának, aki először hős volt a szicíliai függetlenségi mozgalomban, majd bukott bandavezér egy brutális mészárlás miatt.

Ő volt a “szicíliai”, aki még Mario Puzo-t, a Keresztapa íróját is megihlette, és akinek történetéből Michael Cimino forgatott filmet Christopher Lambert főszereplésével.

Mialatt a 19. században kialakult az egységes olasz állam,, a félszigeten alapvető változások történtek. Az országhoz csatolt területek jöttek és mentek, a pápai hatalom szép lassan visszaszorult, és a világháború után a szenvedésektől sújtott Itáliában sokan becsapva érezték magukat.
Ennek is volt köszönhető, hogy Salvatore Giuliano születésének évében, 1922-ben Mussolini magához ragadta a hatalmat, és fasiszta államot hozott létre.

Távol a zajos fővárostól, a Palermóhoz közeli Monteleprében a Giuliano-család inkább negyedik gyermekük születését ünnepelte, aki a Salvatore nevet kapta a kereszségben, de hívták Turinak vagy Turiddunak is.

salvatore-giuliano-2

Salvatore egyszerű parasztgyerekként kezdte pályafutását, aki bár kíváncsi, tanulékony fiú volt, már 13 évesen munkába kellett hogy álljon apja mellett. A bűnözői életet főhősünk a szövetségesek partraszállása után, 1943-ban kezdte.

A 21 éves Salvatore egy áramszolgáltatónál dolgozott, és mivel szerette volna igencsak csekély jövedelmét kiegészíteni, üzérkedni kezdett a feketepiacon, míg el nem kapták egy csomag illegális gabonával.
A fiú szerette volna lekerülni a büntetést, ezért egy ellenőrzőpontnál fegyverrel próbált utat törni a csendőrök között, a menekülés azonban véres fordulatot vett, amikor az egyik rendfenntartó holtan esett össze a tűzpárbajban.

Salvatore a hegyekbe menekült, hamarosan azonban családja több tagját is letartóztatták, mondván rejtegetik a fiút. Turi azonban nem hagyta szenvedni rokonait, és nagyon gyorsan mentőcsapatot szervezett, és kiszabadította a bajba jutott rokonokat.
Valószínűleg ettől a pillanattól kezdték hősnek tartani a szicíliai emberek, akik már ekkor is tudták: a maffiának nagyobb hatalma van még a csendőröknél is, és jobb, ha nem beszélnek, ha nem akarnak bajt maguknak.

Az újonnan alakult banda ezt követően a klasszikus utat kezdte bejárni, és a tagok nagy része feketepiaci üzletekből próbálta megszedni magát; rablások, emberrablások egész sora tapadt a srácok kezéhez, akik elég gyorsan megszedték magukat.
A Robin Hood-kultusz is ekkortól kezdett terjedni, ugyanakkor sokan elfelejtették azt is, hogy Salvatore a cél elérése érdekében megtett bármit, és nem okozott semmilyen gondot neki a brutális eszközök bevetése.

Mostani vélekedések szerint Turi inkább könyörtelen gyilkos volt, és a banda áldozatainak száma elérhette  450-et is, ráadásul a maffia védelme alatt állt, és a befolyó összegekből a helyi keresztapa búsásan részesedett.

 

salvatore-giuliano-3A lokálpatrióta Giuliano ráadásul a kezdetekben csatlakozott a Szicília függetlenségéért harcoló szeparatistákhoz, akiknél az ezredesi rangig jutott el. A férfiről balladák, dalok és túlképzelt történetek születtek ezekben az időkben, azonban hiába harcolt a szabadságért, bandatevékenységét nem hagyta abba.

Salvatore és emberei kirabolták a Palermo-Trapani vonalon közlekedő vonatot, megtámadtak öt csendőrlaktanyát, azonban ezek a történetek csak a mesélők történeteiben voltak dicsőségesek.

Miután a szeparatista felkelés összeomlott, Turi és bandája új eszmék után nézett, és elhatározták, hogy a kommunizmus ellen fognak harcolni. Salvatore még Harry S. Truman amerikai elnöknek is írt levelet, amelyben kifejtette, hogy elfogadhatatlan az, ami Olaszországban történik, és hogy ő a végsőkig harcolni fog ellene.

Azonban Salvatore és bandája egy csöppet túlzásba esett. Amikor a parasztok 1947. május 1-én összegyűltek Portella della Ginestra-ban, hogy megtartsák a munka ünnepét, Giuliano és bandája tömegbe lövetett, és a tíz percig tartó mészárlás során megölt tizenegy ember, valamint megsebesített harminchármat.
A nép ezt követően Salvatore ellen fordult, és miután a maffia is megvonta tőle a támogatást, a banda súlyosan meggyengült.

 

salvatore-giuliano-4

Salvatore Giulianot 1950. július 5-én ölték meg, ugyanakkor a mai napig nem tudni, hogy miképp végeztek vele. Egyes források szerint a csendőrség tette, mások szerint árulója, Gaspare Pisciotta lőtte le.
A banda többi tagját mindenesetre elfogták ezután és el is ítélték őket, azonban Salvatore halálának körülményei még sokáig foglalkoztatták az embereket. Külön érdekesség, hogy az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Pisciottát megmérgezték, és életrajzi könyvét, amin dolgozott, eltüntették.

Bárhogy is volt, a nyomok most már kihűltek, és talán sosem tudjuk meg pontosan, hogyan is halt meg az utolsó bandita, Salvatore Giuliano.