“Úgy gondoljuk, hogy a technológia az emberért kéne hogy működjön  –  ott legyen mikor szüksége van rá és akkor se akadályozzon mikor nincs igénye rá.”

Úgy tűnik, hogy mostanában a sci-fi könyvek igen nagy szerepet vállalnak a technika fejlődésében, inspiráció gyanánt. Miért a könyvek? Mert az esetek többségében a filmek forgatókönyve már évekkel azelőtt megíródott mielőtt népszerűvé vált volna a mozi vásznakon  Természetesen az inspiráció még nagyon sok formában megjelenhet (képregény, rajzfilm, játék stb.) de ha ezeknek az eredetét vissza vezetjük akkor is, többnyire minden esetben, könyveket és jegyzetfüzeteket találunk. És vajon mi az amire fogékony a társadalmunk? Hogy esetleg a több tucatnyi sci-fi film, amelyek kiindulópontja egy elpusztuló vagy már elpusztult világban játszódnak, esetleg a saját világunk kivetíttet mása? És ha van kapcsolat a mi hibás struktúránk és a filmekben látott gyakran apokaliptikus szinten vegetáló világok közt, akkor vajon mi lehet az amit célszerű lenne minél hamarabb továbbfejlesztenünk? Naná, hogy a technikát!

Mint általában minden újszerűnek tűnő újítás, itt is a fikcióból konvertáltak valóságba. A 2012 áprilisában került sor egy hivatalos bejelentésre a Google háztájékán, miszerint egy újabb üde és eredményes csoport tűnt ki a munkásságával, akik nem tűztek ki kisebb célt maguknak mint egy okos szemüveget. A név nem hinném, hogy sok magyarázatot indokolna, manapság minden technikai kütyüre ráaggasztják az okos jelzőt, jobb eladás reményében, noha közülük sokan még három különböző programot se képesek lefuttatni.  A telefonok okossága sem funkcionális fejlődéseket takar, hanem egyéb a telefon eredeti hasznától eltérő luxusokat. De ne legyünk ennyire maradiak, ki ne szeretné más emberek életét bámulni a facebookon, minthogy szóba elegyjen a társaságában lévőekkel – akik ugyancsak a telefonjaikat babrálják.

Visszatérve a tárgyhoz;

 

A szemüvegünk okosságai :

Fényképezés

“Itt egy kutya, ott egy macska, itt egy fa, ott egy pad!”

Tömérdek és még annál is több lehetőség nyílna meg az önkifejezésre vagy a kommunikációra egyaránt. Úgy igazából mindenre amit érdemes lenne le fotózni, (kivételt képezhetnek talán a mániákus kényszerrel dokumentált ételek) például egy újszülött képének elküldése az apának aki azért nincs otthon, mert az országa kirendelte egy kimondhatatlan és leírhatatlan nevű lakatlan katlanba, annak érdekében hogy megszerezze a szuper szemüveghez szükséges különleges nyersanyagokat. De természetesen itt van nekünk az előre legyártott filteres Instagram boldogság, ami ezzel a szemüveggel fog csak igazán tarolni, mert ugyebár muszáj lesz lőni pár lebutított és homályos képet a padokról mielőtt ráülnénk. Mi több, van ez a furcsa jelenség a humorra építő közösségi portálokon, hogy minél idétlenebb dologgal fotózzák le magukat a srácok, így cikizve ki az emberek egyik legkedveltebb ön le fotózási lehetőségét, a tükör előtti pózolást. Ha az emlékeim nem csalnak, legelőször ipadekkel virítottak majd odáig fajult a dolog hogy, a legutolsó amire emlékszem egy konkrét tv készülék volt, amit valamilyen úton módon bevonszoltak a fürdő szobába az önarckép megvalósítása érdekében. Képzeljük el, hogy ezt a sorozat milyen kellemesen fogja megtörni az elegánsan kialakított szemüveggel elkészített kép sorozatok, a tükörben, a liftben, idegen autók üvegén, a másik szemüvegében, egyszóval bárhol-bármikor-bármin. Külön érdekesség, hogy nagy valószínűséggel csak Google Plus által lesznek elérhetők a közösségi média által nyújtott lehetőségek. Bár gondolom a facebook arany mosodája már most készen áll a gazdasági puccsra. 

Egy videó a szemüveg korrekt használatáról:

 

Naptár

Milyen munka? Milyen email? Oh…

 Az elfoglaltabb embereknél ez nagy valószínűséggel úgy fog kinézni, hogy a szemüveg körülbelül, 80%-án villogni fognak az emlékeztetők, ami nem feltétlenül teszi kevésbé stresszesebbé az ügyintézést, bár persze nem is ez a cél, hanem maga az értesítés, amit ugyebár a módjából kiindulva elég nehéz lesz ignorálni. Az “elfelejtettem az anyós látogatását” meg a “majd szerdán megcsinálom de már péntek van” címzettű mondatok is nagy valószínűséggel halálra lesznek ítélve az ilyen kütyüvel megáldott embereknél. Mivel még meg nem jelent termékről van szó így nem tudhatjuk biztosan hogyan is fog kinézni ez a dolog de annyit elmondhatok így láthatatlanban, hogy az értesítő része, annak ellenére amit írtam, szerintem egy teljesen jó koncepció.

Szórakozás

“Elfelejtettem felhívni. De kit is…?”

Hasonlóan a naptárakhoz itt is értesítők halmazaival foglalkozhatunk, vérmérsékletünktől függően. Tehát minél szociálisabb valaki, minél több vasat tart a tűzbe és minél ismertebb a személy, annál több és több lehetősége lehet ugyebár a szórakozásra. A randevúzás tematikája egy csapásra megoldva, hisz beállítjuk pár órával a találka előtt, hogy felállni, megfürdeni, elindulni és bár nem szükséges a hölgy összes regéit bemagolni de az nem árthat, ha tudjuk mi a neve. Meg is van. Most már csak egy hely kéne ahova elvihetem. Majd a szemüvegemmel megoldom, hisz miért is költöttem volna rá több mint 300 ezer forintot ha nem azért, hogy ez által foglaljak le bármit is, mivelhogy a MacBookom már elavult az ilyenekre. Az emlékeztetőt kihasználva esetleg menő csajozós dumákat is kivetíthetsz a szemüvegedre, vagy letölthetsz az internetről olyan dolgokat amikre biztos buknak, például a kopasz macskák a legbarátságosabbak, egy kis életrevalóság és ezt akár bele is tudod csomagolni az esti terveidbe. Az öröm gyarapításaként a hölgy partnernek is ajánlott egy ilyen szemüveg! Tudom e fokozni? Tudom: a szemüvegben ugyebár van egy kamera és egy mikrofon is! A videó telefonálás által, amiből a lány semmit se fog észrevenni, akár egy haverod is segíthet neked, hallva a macskás sztorid. Ezek mellett a nem túl közkedveltnek számító munkahelyi konferencia beszélgetések jövője is megkérdőjelezhetővé válhatnak, nem kell a kényelmetlen gatya és a giga gyilkos nyakkendő. Miért ne otthonról? Ugyanígy a családi összezörrenések, minek találkozzunk bárkivel is, ha ülhetnénk otthon is? Ez utóbbi természetesen még csak meg sem közelíti a humor kategóriát, sőt inkább csak egy saját sötét kivetítés a jövőre nézve.

Óra, hőmérő – időjárás mérő

“Megint elkések, mindegy ilyen időben amúgy se mennék sehova.”

Többek közt képes mérni a kinti időt és előrejelezni a viharokat, mindemellett az időt is mutatja. Egyiket sem tartom kifejezetten hasznosnak; az órára ott az óra ami nélkül egy férfi bal kéz nem is létezik, míg az időjárás a szintén nélkülözhető, hisz okos telefonban is meg lehet nézni. Persze értem én, hogy mindent beleintegrálnak, hogy semmi mást ne kelljen használni. Ha ez sikerül, tényleg nem lesz szükség a többi cuccra.

Check in, Street view, Map és a többi

Ahogy a videóban látni lehetett, lehetőségünk nyílik arra, hogy mielőtt még elfogyasztanánk a kávénkat becsekkoljunk, így segítve a többi embereket a … nem tudom miben. Oké, hogy mindenki tartozik valahová de a kávézási és étkezési szokások megosztását soha nem fogom értelmes idő töltésnek tekinteni. Ennek ellenére, ha például valaki egy múzeumban kóricál és egy ismerőse is ugyanabban az épületben van akkor és ugyebár erre a szemüveg szépen felhozza a figyelmünket akkor esetleg egy spontán randevú részesei lehetünk (vagy egy nem kívánt találkozásban, ha a másik fél üldözőbe vesz minket?). Illetve ha esetleg ne adj isten betévedünk egy könyvtárba? Ott az az ősz öregember, a könyvtáros. Na vele se kell már beszélnünk, mert a szuper szemcsink a könyvek kategóriáját is megtalálja nekünk, szegény öreget fölösleggé téve. Ugyan ez a helyzet a zene boltokkal. És még sok más ilyen helyen butulhat le a beszélgetés a “Köszönöm, ezt kérem” szintre, ami természetesen nem is feltétlenül gond. Őszintén szólva egy ilyen szemüveggel csak  a társaság nehéz magjai fognak megszólalni. Leredukál szinte minden szükséges beszélgetést a nullára.

Szerény véleményem szerint talán az egyik leghasznosabb applikáció a Google Maps lesz. Mivel a szemüveg hangvezérléssel (is?) működik, így elég csak beszélni hozzá vagy megkérdezni tőle, hogy innen hogyan jutok el oda, mire ő az útvonalat a maps segítségével ábrázolja, továbbá kis nyilakkal mutatja  hogy mikor hol forduljunk be. Ez egy fantasztikus új világot tárhat az olyan emberek felé mint akik hasonló rettegésben élnek mint én, ha egy számukra ismeretlen helyen kell koordinálniuk és félnek befordulni az utcákon, mert mindig olyan terepekre jutnak ki ahol még azelőtt semmilyen földi létezés nem járt. Ezt a részét nagyon, nagyon támogatom és kíváncsi vagyok mi fog kisülni belőle.

Természetesen azt, hogy hogyan fog működni még senki se tudja. (Nekem azért lenne egy tippem, például egy rutin eljárással beépített chip az agyunkba, meg valamilyen irányító panelt égetnek a látóidegeinkre meg a szemünk izmaira…vagy csak egyszerűen az ugyancsak kétségekkel ötvözött hangvezérlés által.)

Végezetül, összefoglalva amit idáig láttam belőle. A Times megválasztotta a 2012-es év legjobb találmányának annak ellenére, hogy forgalomba került volna, ez is mutatja, hogy mennyire bíznak az emberek a szemüveg sikerében. Ahogy bízom én is. Minden negatívum amit felsoroltam kicsit talán szélsőségesek és személyesek. Ezek ellenére én csak jót várok el a Google-s srácoktól. Meglátjuk 2014-ben!