Az a filmnéző, aki már saját elgondolása szerint átlépte a laikusság küszöbét, bátran véleményt nyilváníthat olyan témában, mint például egy-egy alkotás elbírálása, vagy annak jutalmazása. Bátran hangot adhat nemtetszésének, vagy éppen helyeselhet is. Azonban az elmúlt évek során inkább az első eset fordult elő többször is, főleg az én véleményem szerint. Úgy érzem, az Oscar díj koránt sem csillog annyira, mint sok évvel ezelőtt, súlya pedig már karátjaival együtt jócskán redukálódott.
Jogosan tartják a Golden Globe díjat az Oscar hiteles előfutárának. Rendszerint, évről évre nagy pontossággal kapja ugyanaz az Oscart, mint aki a Golden Globe díjat is. Az idei fesztiválon is kiosztották az elismeréseket, így halovány kép kezd kirajzolódni az aranyszobrocskáért vívott harcon belüli erőviszonyokról is. Az idei Golden Globe fesztiválon Ben Affleck minden téren aratott. Nem elég, hogy filmje, az Argo-akció elnyerte a legjobb filmnek járó díjat, pluszba Affleck bezsebelhette a legjobb rendezőnek járó elismerést is. Musical, vagy vígjáték kategóriában a nagy visszhangot, és rengeteg pozitív visszajelzéssel bíró Nyomorultak című alkotás diadalmaskodott, és ugyanebben a színészi kategóriában pedig a mű egyik főszereplője, Hugh Jackman lett a legelismertebb aktor. Ezekkel mind egyetértek, mint ahogyan a legjobb férfi mellékszereplő, és legjobb női mellékszereplő kiválasztásával is. Előbbit Christoph Waltz érdemelte ki a Tarantino féle Django elszabadul című filmmel, utóbbit pedig Anne Hathaway, a Nyomorultakban hozott teljesítményével. Az Amour, azaz Szerelem, mint legjobb külföldi film egyértelműen helyes döntés véleményem szerint, mint ahogyan Quentin Tarantino legjobb forgatókönyve is, de Adele – Skyfall című Bond betétdala is megállja a helyét, a legjobb betétdal kategóriában. Azonban most következnek ama elismerések, melyeket nem tartok helyénvalónak. A legjobb színész dráma kategóriában Daniel Day-Lewis lett, Abraham Lincoln megformálásáért. Elismerem, abszolút nagyot alakít a vásznon, de szerintem a másik jelölt, Denzel Washington alakítása meggyőzőbb volt a Flight (Kényszerleszállás) című filmben. Emellett nem értek egyet Jessica Chastian, mint legjobb színésznő díjazásával sem, mert véleményem szerint Helen Mirren jobban alakított Anthony Hopkins oldalán a Hitchcock című életrajzi drámában. A legjobb filmzenének járó díjat a „széthype-olt” Pi élete című film kapta, holott véleményem szerint mind az Anna Karenina-ban, mind a Lincoln-ban jobb dallamok csendültek fel. De ami a legjobban kiverte a biztosítékot, az a Merida a bátor című animációs film elismerése volt. Jó, tény, hogy az elmúlt évben botrányos volt az animációs felhozatal, de én személy szerint a Hotel Transylvania-t – ami szintén nem nagy alkotás – is jobban élveztem. Tehát vegyes érzelmeim vannak a Golden Globe után, főleg annak tükrében, hogy hiteles előrejelzése az Oscar gálának is.
Idén 85. alkalommal rendezik meg az Oscar díjkiosztót, ami azért elég szép szám. Azt már tudjuk, hogy hiába nyerte meg Ben Affleckaz Argó-akció című filmjével a legjobb rendezőnek járó Golden Globe-ot, Oscart biztosan nem fog kapni, mivel nem jelölték erre a címre. Bár ennek ellenére is az Argó hét jelöléssel várja a 10 nap múlva tartandó gálát. A legjobb filmek, hanem a forgatókönyvírók, és férfi mellékszereplők versenyében is győzhet. A gála toronymagas esélyese mégis a Lincoln című életrajzi alkotás, mely 12(!) jelöléssel várja az eseményt, és valljuk be őszintén, Steven Spielberg jogos vetélytársa bárkinek. Úgy hiszem, az aranyszobrocska már elég régen megkopott fénye idén még jobban mattá válhat. Mindenki érzi, még ha csak kevés ember is vallja be magának, hogy az Oscar díj már nem annyira hiteles, mint mondjuk 2 évtizeddel ezelőtt. Számomra azonban ez mégis a közelmúltban vált világossá, vitathatatlanná. Amikor is a 2011-ben bemutatott Életrevalók című film semmilyen kategóriában nem zsebelhetett szobrot, az minden biztosítékot kivert. Szubjektív véleményem szerint a francia alkotás minden idők egyik, ha nem a legjobb filmje, melynek melódiái is olyan hatást gyakoroltak rám, melyre azelőtt kevés film/zene volt képes. Igazából ki kell mondjam, ama film el nem ismerése szánalmasnak tűnt.
Gyárthatnék összeesküvés elméleteket is, hogy az alkotás francia mivolta miatt, Hollywood és a tengerentúl túlméretezett EGO-ja miatt, vagy szimplán profitorientáltság végett nem kapott akkora elismerést amilyet kellett volna, de igazából ez nem számít. Ennek fényében én már félve, kétkedve várom a 10 nap múlva bekövetkező rendezvényt, amelynek jelöléseit látva rájöttem, félelmem nem alaptalan…
A legjobb film kategória jelöltjei között van olyan, amely abszolút helytálló, de akad olyan is, amelyet inkább arany málnára jelölnék. Szerintem az év nagy durranása a Django volt, mely minden tekintetben egy remekmű, legyen szó színészi alakításokról, rendezésről, vagy akár zenékről. És így nem értem, hogy például a Pi élete mint legjobb film, hogy kerülhet erre a kartotékra. Aláírom, szép, megható, hatásvadász… Az én zsűrizésem során az a film mindössze 6,5-7 pontot tudott elérni egy tízes skálán. Az Argó-akció, a Nyomorultak, a Napos oldal, a Szerelem, és a Zero Dark Thirty abszolút helyénvaló, na de a Pi élete… Azt hiszem ez a film is az Avatar féle kórban szenved, a nagyobb a füstje (…) effektus. És hogyha mondjuk látványban többet nyújtott mint a Hobbit, akkor megeszem a kalapom. Nem, nem nyújtott többet, mégis úgy érzem, hogy a legjobb látványért kapott díjat ez az alkotás fogja megkapni…
A legjobb rendezőnek járó műfajban szintén ez a problémám. Hogyan válhat Ang Lee a Pi életével potenciális várományossá, mikor Quentin Tarantino nincs a listán a Django-val. Nem értem. És mivel Tarantino nincs a listán, így azt hiszem a Lincoln-t rendező Spielberg-nek, vagy a Szerelem alkotójának, Michael Haneke-nek járna a szobor. A legjobb férfi főszereplő jelölések viszont abszolút korrektnek tűnnek számomra, ugyanis bár Bradley Cooper-t (Napos oldal) nem tartom klasszikus tehetségnek, idei filmjében tényleg jót alakít, mint ahogyan Day-Lewis is hitelesen alakítja az egykori amerikai elnököt, illetve Hugh Jackman is kiválót hoz a Nyomorultak című musical-ben, és akkor Denzel Washington produkciójáról nem is beszéltem. Tehát azt hiszem ez a mezőny erős, és akárki megérdemelni, talán Cooper a legkevésbé.
Legjobb női főszereplő díjat személy szerint Emmanuelle Riva számára ajándékoznám, a Szerelem című filmben nyújtott alakításáért cserébe. Jessica Chastain is jól alakít a Zero Dark Thirty-ben, illetve Quenzhané Wallis (A messzi dél vadjai) szereplése sem hanyagolható. A jelöltek között még megtalálhatjuk Jennifer Lawrence nevét a Napos oldal című filmbéli alakítása végett, illetve Naomi Watts-ot, a Lehetetlen című alkotásban nyújtott teljesítményéért. Összességében ez a mezőny is elég erős, bár én messze Riva-t éreztem a legjobbnak.
Férfi mellékszereplő kategóriában viszont hihetetlenül erős verseny alakulhat ki, nagyon izgalmas perceknek nézünk elébe, mielőtt ezt a műfajt elismerő szobrot kiosztanák. Alan Arkin (Az Argó-akció) remek teljesítménye abszolút esélyessé lépteti elő, de azért ott ül majd balján-jobbján Robert De Niro aki hozta szokásos színvonalát a Napos oldal című filmben. Philip Seymour Hoffman alakítását – bevallom őszintén – nem láttam, a The Master című filmben, de utána olvasva az ő teljesítményére sem volt sok panasz. A két szerintem legjobb mellékszereplő véleményem szerint messze Tommy Lee Jones (Lincoln), és Christoph Waltz (Django elszabadul) nevéhez köthető. Na ők zseniálisak voltak, és ha engem kérdeztek Waltz – akiről úgy gondolom korunk egyik legtehetségesebb színésze – az, aki talán a legjobban megérdemelné.
A legjobb női mellékszereplők listán a következő nevek állnak: Amy Adams, a The Master című filmért, Sally Field a Lincoln-ért, Anne Hathaway a Nyomorultakért, Helen Hunt a kezelésért, és Jacki Weaver a Napos oldalért. Hát mit ne mondjak, ez a mezőny is hihetetlen. Azt hiszem Hathaway, Hunt, és Field alakítása volt a legmeggyőzőbb számomra. Bár a Kezelés című film nálam kicsit furcsa érzéseket váltott ki, a színészi teljesítményt muszáj elismernem. A csajok nagyon bekeményítettek idén, s remélem hogyha Hathaway nyer, akkor a Sötét lovagos szerelésben fogja átvenni Oscar bácsit.
Nagyon érdekesnek ígérkezik a Legjobb eredeti forgatókönyv versenye is, melyben Haneke Szerelem című filmje versenyez Tarantino – sokak szerint spagetti – westernjével. Emellett még ringbe száll John Gatins Kényszerleszállása, Wes Anderson és Roman Coppola duójának Holdfény királysága, illetve Mark Boal Zero Dark Thirty című filmje. Azt gondolom hogy Tarantino vagy Haneke lenne az igazságos választás, de ismerve az Oscar mostani formáját, beválasztják a lista leggyengébb láncszemét, ami nem más mint a Holdfény királyság.
A legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában Affleck filmje, Az Argó-akció indul, melynek történetét Chris Terrio kölcsönözte. Emellett a Messzi dél vadjai (Lucy Alibar, Benh Zeitlin), ismét a Pi élete (David Magge), a Lincoln (Tony Kushner) illetve a Napos oldal című film indul, melynek történetét David. O. Russel kreálta. Úgy gondolom, a megfelelő választás Kushner Lincoln-ja lenne, mert ama film története tényleg zseniális.
Említettem, hogy talán a leggyengébb terméssel az animációs filmek műfaja büszkélkedhet. Az idei jelöltek között megtalálható a ParaNorman, ami szerintem az utolsó 20 percen kívül a borzalmas kategóriába sorolható, felsorakozik a Merida, a bátor című alkotás, mely maximum 10 éves korig élvezhető, utána pedig egy tömeges animációs filmnek néz ki, a Frankenweenie – Ebcsont beforr, melyet sajnos még nem láttam, így tartózkodom a véleményformálástól, a Kalózok! Kétballábas banda, mely szintén nem univerzális, nem élvezhető minden korosztály számára, és végül a Rontó Ralph, melynek alapkoncepciója nagyon jó, de az alkotás nem hozta a hozzá fűzött reményeket. Bár így is azt hiszem, legutóbbi érdemelné meg legjobban az aranyelismerést.
A legjobb külföldi filmek közül két olyan alkotás van, mely tényleg szobrot érdemelne. A már többször említett Haneke féle Szerelem, illetve az Egy veszedelmes viszony (Nikolaj Arce). E két film tényleg igazi klasszikussá nőheti ki magát. A kategória további résztvevői a chilei No című film, melynek direktori székében Pablo Larraín foglalt helyet, a Kon-Tiki című norvég alkotás, melyet Joachim Rønning, és Espen Sandberg rendezett. Végül a Rabelle című kanadai alkotás, mely Kim Nguyen kezei közül került ki. Utóbbi három számomra mind felejthető alkotás volt, de az első kettő viszont igazi csemege.
A legjobb operatőrnek járó díjat szerintem Roger Deakins (Skyfall), vagy Robert Richardson (Django elszabadul) zsebébe/kezébe kéne csúsztatni. E két film a vágásnak, és kameraman-i tökéletességnek köszönhetően olyan plánokkal ajándékozza meg a nézőit, melytől tátva marad a szánk. A versenyben indul még az Anna Karenina, ahol a kamera túloldalán Seamus McGarvey áll, aki szintén remek munkát végzett, illetve Janusz Kaminski (Lincoln) és Claudio Miranda (Pi élete) is harcol a díjért.
A további főbb kategóriák:
Legjobb látványtervezés:
E címszó alatt indul versenybe az Anna Karenina, A hobbit, A nyomorultak, Pi élete, és a Lincoln. Azt hiszem itt mindegyik igen erős. Bár a Pi élete, mint film nem tetszett, látványra tényleg szemkápráztató, de ennek ellenére mégis jobbnak tartok egy Hobbitot. Mert míg a Pi élete egy környezetet teremt meg zseniálisan, a Hobbit ezt minden képkockán megalkotja, legyen az havas táj, erdő, vagy bármi más. A Karernina szintén észvesztően jó látványba burkolózik, hihetetlenül korhű, és szinte teljesen CGI mentes, de ugyan ez vonatkozik a Nyomorultakra is, talán ott még inkább igaz minden szó. A Lincoln pedig egyszerűen gyönyörű, és kidolgozott. Ez egy nagyon nehéz kategória, hihetetlenül erős indulókkal, így hát nem irigylem azokat, akiknek itt dönteniük kell.
Legjobb eredeti filmzene:
Ezt a mezőnyt annyira nem tartom kimagaslónak, mert bár példának okáért a Skyfall-nak remek muzsikája van (Thomas Newman), de sosem lesz halhatatlan dallam. Dari Marianelli, Anna Karenina alá varázsolt muzsikája is felejthető nálam, mint ahogyan Mychael Danna talpalávalója sem maradandó, Pi hajózása alatt. Talán a Lincoln (John Williams), és az Argó-akció (Alexandre Desplat) alatt szól a legjobb zene. Úgy gondolom, utóbbi kettő valamelyike fog diadalmaskodni.
Legjobb vizuális effektusok:
Ez a kategória mindig közönségcsalogató, és érdekes. Bátran kijelenthetem, hogy a Bosszúállók, és a Hobbit a messze legkiemelkedőbb ebben a kategóriában. Még három film iratkozott fel a várólistára, természetesen a Pi élete, a Prometheus, és a Hófehér és a vadász. Az utolsó fogalmam sincs, mit keres itt, mert nem volt kiemelkedő. A Pi élete – ahogyan már írtam – tényleg gyönyörű, de csupán egy helyszínt és egy tigrist teremt meg zseniálisan, míg a Hobbit minden téren kiemelkedő. Az első két filmet várom befutónak, de úgy érzem a széthype-olás miatt, hogy a Pi élete fog győztesként befutni.
Nagyjából ennyi lenne a 10 nap múlva következő Oscar Díjátadó esélylatolgatása. Azt hiszem sok remek film került fel a jegyzetre, rengeteg gyöngyszem, de sajnos mint már időről időre, most is előfordul, hogy olyan alkotások lépnek – ráadásul esélyesként – színre a versenyben, amelyeknek inkább málnát kéne kapniuk. Ha az Oscar most is olyan körülmények között, és olyan végeredménnyel fog zárni, mint mondjuk tavaly, végleg hitelét veszti. De ez ne befolyásoljon, manipuláljon senkit, mert azt bizony jól tudjuk, hogy nem mindegyik film polcán csillog ugyanolyan fényesen az a bizonyos szobrocska!