Ki ne ismerné azt a kínos szituációt, amikor családapaként két műszakban dolgozva, hitelektől és egyéb tartozásoktól sújtva kiderül, hogy előrehaladott stádiumú tüdőrákja van tetézve ezt azzal, hogy asszony megint terhes. Egyértelműen a házi metamfetamin készítés, ami a legtöbbek eszébe jut. A magyar népmesék igazságmagjához hasonlóan, a Breaking Bad c. sorozat sem légből kapott, hiszen Angliában egy kokainlabort irányító személyt sikerült elkapni, annak a banknak a segítségével, ahol a pénzét igyekezett tisztára mosni.

A pénzmosást története az 1920-as évek Amerikájába nyúlik vissza, a nagy gengszterek idejébe. Ők voltak azok, akik a máig ismert mosodákat (aprópénzt bedobod, a programot beállítod, mos) üzemeltették. Ezeknek annyira nagy volt a készpénzforgalmuk, hogy senki meg nem mondta egy hamis számláról, tényleg mosott e valaki azzal. Az öreg maffiózók ezt kihasználva hozzákönyvelték az illegális bevételeiket az említett ruha- és pénzmosodák bevételeihez, beállították a programot és már mostak is.

Al-Capone

Napjainkra természetesen bonyolódott a helyzet, elsősorban a metódust tekintve miközben mit sem változott a lényege: legálisnak tűnő bevétet kovácsolni illegális pénzbevételekből. Egy 1996-os IMF értékelés szerint a pénzmosás a világ országainak összes GDP-jéből 2-5%-ot tesz ki, írja Patrick Moulette, az OECD korrupcióellenes részlegének vezetője. Mit jelent ez? Röpke 600-1500 milliárd dollárt évente. Magyarország 2012-es költségvetése mai árfolyamon körülbelül 62 milliárd dollár, de persze rossz az, aki rosszra gondol, tartja a mondás. Meg persze azt is, hogy a semmiből nem lesz pénz; így lényegében el is jutottunk a pénzmosás 3 fázisának céljaihoz. Mi lenne ez a cél? Elhitetni, hogy a pénz, amit egy-egy bankba helyeznek, nem a több milliárd dolláros drogbevételből származik, hanem szeretetből, harmóniából és az összetett, egymásra épülő, több országot átfogó, összességében: visszakereshetetlen és átláthatatlan ügyletekből, ami azért mégis csak drogbevétel, de higgyék csak azt, hogy a semmiből keletkezett (azért persze ez valami legálisnak látszó bevételnek van feltüntetve).

money_money_money

Tehát első lépésben (vagy előmosásban) a pénzt valahogy be kell juttatni a forgalomba, pénzügyi rendszerbe. Ezt megtehetik bankokba való elhelyezéssel, autók, ékszerek, repülők, hajók ingatlanok vásárlásával vagy nagy készpénzforgalmú helyek használatával: éttermek, kaszinók, parkolóházak.

A második szakasz célja, hogy a pénz és a mosó közötti kapcsolat eltűnjön. Itt igyekeznek kihasználni a nemzetközi nyomozás akadályait. Egyik országból a másikba, egyik cégtől az akárhányadik cégig utalgatják a pénzt. Ha a hatóságok az első szakaszban fel is figyeltek a pénzmosás esetleges lehetőségére, a nemzetközi nyomozást nehezítve, különböző engedélyekbe ütközve annyira lelassulhatnak, hogy ez alatt a követett pénz pillanatok alatt eltűnhet, bevásárló központtá alakulhat.

Végül az utolsó fázisban úgy kell feltüntetni a pénzt, mintha legális forrásból származna. Így a mosott pénzt vissza lehet fektetni a gazdaságba, üzleti tranzakciókat lehet vele folytatni. Nem rossz példa erre az sem, amit egy venezuelai kereskedő üzletelt; cirka 9000 dollárért szállított mosogató kagylókat Amerikába, amely akkori átlagára 50 dollár körül mozgott, bár később panamai üzletembereknek is sikerült 9 centes borotvapengéket 300 dollárért szállítani.

casino

 

Szakaszok kimaradhatnak, újabbakat csatolnak hozzá, és persze feltűnhet, hogy egy-egy lépés nem teljesen illegális, de összességében a folyamat büntetendő. Egyszerű példa lehet a szerencsejáték. Kaszinókba zsetont váltanak a mosandó pénzből, ha kedvük tartja, játszanak is belőle, de gyakoribb hogy azt egyből visszaváltják, majd számlát kérnek, hogy a későbbiekben azzal bizonyíthassák a pénz a roulett-asztaltól származik. Ehhez a módszerhez hasonló a nyertes lottószelvények vásárlása is, esetleg pár százalékos felárral. Éttermek pénzmosodaként használata sem a legbonyolultabb. Ez érthető, hiszen sokan nem kérünk számlát az adott fogyasztásunkról, innentől kezdve pedig akkora összeget tüntetnek fel éttermi bevételként, amekkorát nem szégyellnek. Érdekes lehet, hogy a budapesti körúton és környékén található évek óta üresen álló, romladozó ingatlanok egy része is lehet a pénzmosás következménye. Ezt annak lehet betudni, hogy az ingatlanpiaci többszöri adásvételek után az ingatlan maga érdektelen a mosók szemszögéből.

cropped-panorama-of-the-front-of-the-house

 

Mindez csak néhány példa a több ezer lehetőség közül; pénzváltók, ügyvédi letétek, ékszervásárlások, internetes fogadások és banki szolgáltatások, sportegyesületek vásárlása, esetleg tetováló stúdiók, bár ez leginkább már a múlté, élet-és vagyonbiztosítások, mind-mind szolgálhat pénzmosás céljára.

Bizonyára sokan hallottak a hírhedt Medellín-kartellről, vagy inkább egyik vezetőjéről Pablo Escobarról. A kartell a 70-80-as években tevékenykedett Kolumbiából szállított drogot Amerikába különböző módszerekkel, majd a pénzét ott, Kanadában és Európában is igyekezett tisztára mosni. Egyik legnagyobb nevet szerző pénzmosodájuk (nem az ő tulajdonukban volt) a Bank of Credit and Commerce International (BCCI), amely 78 országban tevékenykedett és a világ 7. legnagyobb magán bankjaként volt számon tartva, olyan betétesekkel, mint Saddam Hussein, Manuel Antonio Noriega (panamai „kormányzó”) vagy Samuel Doe (Libéria elnöke, meggyilkolásának körülményei nem álnak messze a Fűrész c. filmsorozattól). A bank a teljes rendszertelenséget és szabályozatlanságot használta pénzmosásra, nemzetközileg többször próbálták felülvizsgálni, amely minden alkalommal sikertelen volt a kommunikáció hiánya és egyéb körülmények miatt. Végül 1990 júliusára sikerült minden vezetőjét letartóztatni és nyomozást indítani a bank ellen azokban az országokban, ahol tevékenységet folytatott. Ügyfelei közül majdnem 30000 anonim maradt.

Szintén pénzmosás gyanújába keveredett a Bank of New York, amit egy ukrán származású üzletember, Semion Mogilevich használt kétes eredetű forrásainak tisztára mosására. A pénzeket  a vörös maffia nevű orosz csoporthoz kötötték, de ezt nem tudták bebizonyítani. Szintén vádolták Oroszországnak nyújtott IMF-hitelek eltüntetésével. Az üzletembernek egyébként magyar felesége volt, akivel sokáig Budapest mellett éltek, amíg egy prágai éttermében születésnapi ünneplés alatt a rendőrség razziát tartott és 200 résztvevő (köztük természetesen több tucatnyi prostituálttal) 30 embert kitiltottak az országból. Annak ellenére, hogy a razzia a fülébe jutott és nem ment el a bulira, őt is kitiltották, Magyarországon pedig nem kívánt személlyé nyilvánították.

money

A pénzmosás napjaink egyik legjövedelmezőbb üzletágaként is fel van tüntetve, óriási összeget mozgat meg, és nem utolsó sorban van gazdasági hatása is, mint például a 70-80as években, Amerikában óriásira rúgott a kokainfogyasztás, köszönhetően a dél-amerikai drogcsempészeknek. Miamiban pedig máig nehéz lenne olyan szállodát találni, amelynek nem lenne köze a drogpénzekhez.