Kézenfekvő ötlet, hogy menjen oda valamelyik, már eleve a Marson lévő rover, a baj csak az, hogy ez lehetetlen. A Curiosity nagyjából ötven kilométerre van a területről, de egy 1967-ben aláírt nemzetközi egyezmény alapján amúgy sem mehetne a közelébe.

A baj az, hogy a Curiosity baktériumokkal szennyeződhetett. 225 millió kilométeres útján bőven volt rá lehetősége, így aztán összeszennyezné a feltételezett élet helyét is. Ráadásul, bár a tudósok mindent megtesznek az űrbe kerülő eszközök sterilizálásáért, a Curiositynál nem garantáltak akkor sterilizációt, ami az élet kutatásához elég lehet.

„Mivel folyékony víz lehet a területen, extra lépéseket kell tennünk azért, hogy elkerüljük a földi élettel szennyezést” – ezt már Rich Zureck, a NASA Mars-programjának vezető kutatója mondta. A Curiosityt is tudták volna így sterilizálni, ahhoz viszont nagyon erős sugárzás és hőkezelés kellett volna, ami károsította volna egyes műszereit.

 

A következő rovert ugyanilyen praktikussági okokból szintén nem az élet közvetlen keresésére készítik fel, ezért leghamarabb talán 2030-ban lehet esély arra, hogy egy éppen arra járó űrhajós megnézze a területet (addigra tervezi a NASA az első emberes űrküldetést, bár sok részlet még nincs róla).

 

marsi-viz-nyomai-01

 

marsi-viz-nyomai-02

 

marsi-viz-nyomai-03

 

marsi-viz-nyomai-04

 

marsi-viz-nyomai-05

 

marsi-viz-nyomai-06

 

marsi-viz-nyomai-07

 

marsi-viz-nyomai-08

 

marsi-viz-nyomai-09

 

marsi-viz-nyomai-10

 

marsi-viz-nyomai-11

 

marsi-viz-nyomai-12

 

marsi-viz-nyomai-13

 

marsi-viz-nyomai-14

 

marsi-viz-nyomai-15