A világ egyes népeinek konyhája a magyarok számára néha csupán túl csípős, máskor viszont akár egyenesen gyomorforgatónak is nevezhetnénk. Délkelet-Ázsiában például balut, azaz főtt kacsaembriót fogyasztanak előszeretettel. Szardínián a casu marzut, vagyis a rohadt sajtot kedvelik, amelyet a sajtlégy 6-8 milliméter hosszú lárvái tesznek krémessé. A grönlandiak a kiviakot, azaz a főkabőrben rohasztott alkát (tengeri madár) fogyasztják szívesen ünnepi alkalmakkor, például esküvőkön. A kínaiak a száznapos tojást nem hagynák ki semmi pénzért. Ennek alapanyagul nyers kacsatojás szolgál, amelyet három hónapra sóból, vízből, oltott mészből és faszénből álló keverékbe helyeznek, és megvárják, míg bezöldül. Kambodzsában sült tarantulát, Norvégiával füstölt birkafejet, Mexikóban óriáshangyatojást fogyasztanak előszeretettel. Mikronéziában az egyik legnépszerűbb ünnepi fogás a gyümölcsevő denevérből készült leves, Koreában pedig a nyers polip.


extrem kaja