Égi kísérőnk halad el bolygónk előtt azon a lenyűgöző új videón, amelyet egy NASA-szonda készített 1 millió mérföldes távolságból.

 

A Mélyűri Klímaobszervatórium (DSCOVR) a napszelet tanulmányozza és színes felvételeket készít a Föld felszínéről 1,6 millió kilométerre elhelyezkedő megfigyelő pozíciójából. Nemrégiben a Hold is belépett látómezejébe, ennélfogva csodás átvonulást rögzített lassított videón.

A Hold kötött tengelyforgású, vagyis mindig ugyanazt az arcát mutatja nekünk. Mivel a DSCOVR a Hold és a Nap közötti ponton tájékozódik, égi kísérőnk kevésbé ismert oldalát örökítette meg.

A távoli oldal – néha „sötét oldalnak” is nevezik, ami megtévesztő, hiszen ugyanannyi napfényt kap, mint felénk tekintő arca – a Földről nem észlelhető. A Szovjetunió Luna-3 szondája tárta fel először kontúrjait 1959-ben.

Az űr felé tekintő holdi arc igencsak különbözik a felénk nézőtől, csupa hegy és kráter alkotja, sötét síkságok nélkül. A kutatók szerint eme különbségek valószínűleg annak következményei, hogy a távoli oldal kérge kétszer vaskosabb a közelinél. (A Hold születése után nem sokkal a még mindig izzó Földből sugárzó hő a közeli oldalt jóval hosszabb ideig tartotta olvadt állapotban, mint a kozmosz felé tekintőt.)

A NASA EPIC-kamerája (Earth Polychromatic Imaging Camera) készítette a lassított videót alkotó fotókat július 16-án, egy ötórás periódusban. Mindegyik fotó három monokróm pillanatfelvétel ötvözése. A Hold jobb oldalán látható zöldes kontúr a képfeldolgozás eredménye.

 

A kamera állandó megfigyelés alatt tartja a teljesen megvilágított Földet, tudományos adatokat szolgáltatva az ózonról, a vegetációról, a felhőmagasságról és a légkörben lévő aeroszolokról. Amint szeptemberben megkezdi a rendszeres megfigyeléseket, egy sor olyan képet tesz elérhetővé, amelyekkel az egész planétán tanulmányozni lehet a napi változásokat. Ezenkívül a szonda pályájának köszönhetően évente kétszer égi kísérőnkkel együtt kapja le a Földet.