Szinonimája a francia cliché szóból származik, és gyakran használt gondolat leírására értjük, amelynek eredeti hatása és értelme is elveszhet. Mi az? Közhely!

Közhelynek számít a furcsa akcentussal beszélő félszemű és falábú kalóz a filmekben és könyvekben, az unalomig ismert leírás (“hírnevét öregbítik”), vagy a bizonyos személyekhez hozzárendelt képzet (Jancsó Miklós és a meztelen nők).
A közhelyeket az irodalmi életben igyekeznek kerülni, sőt, Hernádi Miklós még könyvet is írt  (Közhelyszótár), hogy az egyszerű és bonyolult magyar ember el tudjon igazodni a klisék világában.

Klisé az is, hogy a kedves emlékek melegséggel öntik el szívünket, csakhogy vannak emberek, akik ezt komolyan veszik. Európai és kínai kutatók még egy kísérletet is végeztek ez ügyben, és rávilágítottak, hogy a régi szép emlékek miatt magabiztosabbnak és vidámabbnak érezzük magunkat, ettől pedig melegebbnek gondoljuk a hőmérsékletet.

Hm…
Mielőtt ítéletet hoznánk, nézzünk meg öt másik dolgot, amiről szintén bebizonyították, hogy nem véletlenül hangoztatják sokszor, lévén igaz is lehet.

A közhelyek egyik koronázatlan királya: “Tanulsz a hibáidból!
Az Exeter-i Egyetem kutató kiderítették, hogy az agy igenis figyelmeztet minket bizonyos ökörségek elkövetése előtt, ha azokból egyszer már kárunk származott. Más kérdés, hogy mennyire figyelünk erre a 0.1 másodperc alatt felvillanó “vörös zászlóra”.
Egy másik kutatás azt is bebizonyította, hogy  az agyunk több információt tárol egy hibás lépésről.

Másik kedvelt közhely az, hogy az enyhén túlsúlyos Télapó jókedélyű.
No, kérem szépen, egy kutatás szerint a kövérséggel is összekapcsolt FTO gén akár nyolc százalékkal csökkenti a depresszió előfordulását. Nem csoda, hogy az igencsak pocakos Mikulás mindig vidám, hiszen a külseje alapján tombolnak benne ezek az FTO gének.

telapoA harmadik klisé a sorban az, hogy “Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa“.
Pech, de egy kutatás szerint nem foghatjuk az égiekre meg a sorsra, ha valamit elbaltázva   nem jutunk előbbre az életben.
A Hertfordshire-i Egyetem kutatója, Richard Wiseman szerint a balszerencsés emberek sokkal türelmetlenebbek és merevebbek, ezért többször szalasztanak el kulcsfontosságú lehetőségeket.
Wiseman szerint a szerencsés emberek tényleg maguknak köszönhetik sikerük nagy részét, hiszen nyitottak az új dolgokra és jól látják a körülöttük lévő folyamatokat.

Aztán ott van a Pinokkió-effektus. A már filmekben is kedvelt “mutatvány”, amely szerint orrunk jelzi a hazugságot, egy új felfedezés szerint igaz lehet, csak nem brutális megnyúlás formájában.
A spanyol Granada-i Egyetem kutatói szerint orrunk felmelegszik egy-egy hazugság során, így elég egy kis vörös pír a nózinkon, és máris lebuktunk.

Az utolsó klisé mi máshoz kapcsolódna, mint a szerelemhez? Van egy közhely, ami szerint a szerelem beteggé tesz.
Na, kapaszkodjunk meg, erről is kiderítettek valamit. Amikor beleesünk valakibe, mint ló a gödörbe, agyunkat neurotranszmitterek egész kis koktélja árasztja el, ami tartalmaz oxitocint, adrenalint és dopamint.
A Syracuse Egyetem kutatói szerint ha túl sok mennyiség jut ezekből az anyagokból az agyunkba, akkor az befolyással lehet az étkezésünkre, alvásra, koncentrálásra és akár mellkasi szorításhoz, pánikrohamhoz és pszichés betegséghez is vezethet.