Szeretjük, mi több imádjuk a sci-fi-t, mert olyan világot tárnak elénk, amelyek ha egy-két órára is, de kirepítenek bennünket a hétköznapokból. Úgy vagyunk a sci-fi-vel, mint Gombóc Artúr a csokoládéval, minden féle formában szívesen fogyasszuk. Természetesen ettől függetlenül mindenki megtalálja az épp szájízére való stílust és irányvonalat: a Star Trek rajongók úgy vélik, hogy a tér-hajlítás elmélete előbb utóbb bizonyításra kerül és közelebb áll a tudományhoz. A Star Wars fanok nem keresnek tudományos magyarázatot, csupán belemerülnek a Lucas által kreált fajok és világok univerzumába.

Mi összeszedtük 10 pontba, hogy miért is szeretjük a sci-fi-t. Tarts velünk és mondd el a véleményed! Vigyázat, szpojler-veszély!

10. Kütyük 

A tudományos fantasztikum fabatkát sem érne kütyük nélkül. Gondoljunk csak bele, hogy ezek nagy része valósággá is vált. Ami régen elérhetetlennek tűnt, ma ott lapul a zsebünkben és jelen van a mindennapjainkban. A táblagépek kora elérkezett, amely ma már nem is olyan meglepő, de a 2001: Űrodüsszeia (1968) idejében még csodálattal vágytunk ezekre a szerkezetekre.

A kézi-lézerfegyverek továbbra is a jövő meséi, de abban biztosak lehetünk, hogy legyen az Flash Gordon (1980), Star Trek (1966–1969), vagy Csillagok háborúja (1977-2005) a színes lézernyalábokat kibocsátó fegyverek minden gyermek (és felnőtt) “kell egy ilyen” kedvencei lesznek.

A fegyvereken kívül mindenki egyértelmű vágya az időgép, hiszen ki nem játszott volna el a gondolattal, hogy mit tenne ha lenne egy ilyen készüléke? Az évek során a sci-fi írók egyre kreatívabb időutazó gépeket alkottak. Gondoljunk csak Doctor Who  karakterek eszközére, de ne feledjük a Vissza a jövőbe (1985-1990) dokijának fluxuskondenzátorát sem. A sorból persze Az időgép (1960 / 2002) steampunk időutazó-széke sem maradhat ki. Kütyük nélkül nincs sci-fi!

9. Járművek

A műfaj a maga autentikus járművei nélkül? Újabb nyálcsorgató eszközök, amikért megőrül a rajongói társadalom: ezek pedig a közlekedési eszközök. A Star Trek – Spock nyomában (1984) rész vetítésekor a közönség felkiáltott a moziban, amikor Kirk és legénysége élesítette az Enterprise önmegsemmisítését. A Csillagok háborúja filmek Csillagrombolója vagy a Serenity Firefly űrhajója már csak hab voltak a tortán.

Emlékezzünk csak, hogy A Szárnyas fejvadász (1982), Az ötödik elem (1997), vagy a Vissza a jövőbe (1985-1990) repülő autói milyen ámulatba ejtettek minket. Ezeket még kiegészítették a Rocketeer (1991) és Csillagok háborúja filmek jetpackjei.

8. Mesterséges intelligencia

Ki ne emlékezne a 2001: Űrodüsszeia (1968) HAL 9000-es számítógépére, aki egy programozási hiba miatt, azt érzékelte, hogy az űrhajó legénysége veszélyt jelent a küldetésre, ezért el is teszi láb alól a tudósokat és Poole-t? Bowman még idejében lekapcsolja a mesterséges intelligenciát, és egyedül kénytelen véghezvinni a küldetést (persze később kiderül, hogy ő is csak egy szimuláció része).

A tudomány nagy lépéseket tett a mesterséges intelligencia kutatás terén, de a végeredmény még gyerekcipőben jár. A számítógépek sebessége és tudása, egyre nagyobb méreteket ölt, de az egész még nem az igazi. A cél még messze van. A filmek viszont egyre több helyen teszik fel a kérdést, miszerint jó lesz-e az embernek ha magára szabadítja az önállóan döntő gépeket. A Terminátor (1984-2003 / 2008), vagy az Én, a robot (2004) ezt a témát feszegeti. A gépek nem feltétlenül rosszak, csak követik a protokollt, ami néha egy kis “kellemetlenséggel” jár.

Minden idők legnehezebb feladványát Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak (1981 / 2005) szuperszámítógépe kapja, akinek “Az Élet, a Mindenség meg Minden” kérdésre kell megadnia  a választ. A nagy méretű gép évezredekig dolgozik, a válaszon, amire kidobja a 42-es számot. Később kiderül, hogy nem ismeri a kérdést, ezen viszont ismét évezredeket töpreng, mire megoldásként megtervezi a Földet.

7. Robotok, androidok

Isaac Asimov megalkotta a robotika három törvényét, melyet a műveiben szereplő robotok javarészt követ is. A szabályok a következők:

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

A sci-fi művekben megjelenő robotok sok esetben viccesek, mások pedig ijesztőek. A Csillagok háborúja C3P0 és R2D2 karakterei inkább a komikum kategóriáját súrolják, míg az A. I. Mesterséges értelem (2001) kisfiú karaktere inkább szeretetre és megértésre vágyik.

Minden sci-fi-ben szinte közös a téma: a robotok konfliktusba kerülnek a programjaikkal és a logika szembehelyezkedik az érzelmekkel. Az alkotók nagyon jól tudják, hogy az igazi drámát ezen eszközökkel játszadozva lehet elérni.

6. Idegenek a Földön

Nem kérdés, hogy az egyik legsikeresebb téma ha földönkívülieket helyezünk ember környezetbe. Ezek lehetnek félelmetesek, mint a A nyolcadik utas: a Halál (1979-1992) filmek szörnyetegei, de szólhatnak megszállásról is, mint a A függetlenség napja (1996) vagy a Támad a Mars! (1996) gagyi de kíméletlen megszállói.

Persze nincs hiány kedves földönkívüliekből sem. A klasszikus E.T. A földönkívüli (1982) karaktere szerethető, hiszen kis zömök alakja van, ráadásul összebarátkozik egy fiatal földi fiúval. A két karakter kapcsolata könnyeket csalt sok millió néző szemébe, de ott van a kissé ostoba földönkívüliként viselkedő Csillagember (1984) figurája is, aki nem igazán érti meg az emberi társadalom működését.

A nagy dilemmát és félelmeket főleg az kelti bennünk nézőkben, ha a földönkívüliek megtalálják a gyenge pontjainkat és védtelennek érezzük magunkat. Ki az, akit nem idegesített volna a Skyline (2010) film fonala, ahol szinte végig a földönkívüliek inváziója állt nyerésre?

5. Amikor a Földről szó sem esik

Egy külön kategóriába sorolhatók azon sci-fi művek, amelyek a Földtől távoli univerzumban játszódnak. A Firefly – A szentjánosbogár (2002–2003) sorozat naprendszere felett egy szigorú kormány uralkodik, míg a Csillagok háborúja sorozat esetében egy bolygóközi köztársaság próbál rendet tartani. Az éghajlat szinte sehol sem egyforma, hiszen a Tattooine bolygót sivatag fedi és két nap világítja meg, a Hoth a hó és jég birodalma, míg az Endori erdőholdját erdők borítják. Az Avatar (2009) Pandora bolygóján egzotikus életforma és civilizáció van jelen. Ezen filmek nagy részében szó sincs a Föld nevű bolygóról és lehet ettől is élvezetesebbek ezek a történetek.

4. Kegyetlen rosszfiúk

A valós élet bonyolult. Nincsenek konkrét rosszfiúk, mert azok elvont fogalmak. Ha megfigyeljük a sci-fi negatív szereplőit, azok megfejtése jóval egyszerűbb. Egyszerűen gonoszak és nem lelkiznek a dolgok felett, legalábbis nem gyakran jelenik meg a karakteren belüli jó és gonosz harca. A sci-fi ennél jóval egyszerűbb, de ezért is szeretjük a sci-fi-t, mert imádjuk gyűlölni a főgonosz karakterét.

George Orwell 1984 (1984) Nagy Testvér karaktere valójában sosem jelenik meg a könyvben, mégis befolyása mindenhol jelen van, mert egy zsarnok vezető. A mindenhol jelenlévő kamerás megfigyelés, a polgárok alapvető szabadságjogának korlátozása és a szigorú törvények minden ember belső félelmeit tükrözik és felteszik a “mi lenne ha ez bekövetkezne?” kérdést. A remény persze mindenütt jelen van.

A Csillagok háborúja (1977) epizód Dart Vader karaktere nem lelkizik a gonoszsága felett. Másodpercek alatt megfojt egy tisztet és a cselekmény megy is tovább a maga útján. Csupán a Jedi visszatér (1983) drámai epizódban jelenik meg a megbánás egy apró kis szikrája. Ezért is szeretjük a sci-fi-t!

3. A jövő mindig fényes

Az esetek nagyobb részében a végkifejlet pozitív (persze ha belegondolunk, említhetnénk sötét példákat is, de ezek kivételek, melyek erősítik a szabályt). A sci-fi világ általában egy ideális környezetet fest elénk, amiben megjelenik egy (vagy több) probléma, amely megoldásra vár. A történetek ezek nélkül unalmasak lennének.

Erre a legjobb példa a Star Trek (1966-2009) filmek missziói. Az eredeti TV sorozatban a legénység fő feladata nem  a harc volt, hanem az univerzum ismeretlen részeinek felfedezése. A küldetések persze az új életformák felfedezésén túl az Enterprise űrhajó megtámadásával lettek színesebbek. Az Enterprise ettől függetlenül sosem lett hadihajónak titulálva, mert információgyűjtésre tervezték. A sorozat alkotója Gene Roddenberry mindvégig ragaszkodott ehhez a csapásirányhoz, ami a sorozatban meg is figyelhető.

2. Ha a jövő sötét

Jöjjenek a sötét példák! Van amikor az optimizmus az utolsó ami az eszünkbe jut, hiszen az univerzum elkeseredettül negatív képet fest. Ilyenek az olyan társadalmi ábrázolások, amikor egy elnyomó kormány átveszi az irányítást és a szereplők élete a nyomorúságról szól. 1984 (1984), 451° Fahrenheit (1966), Szép új világ (1998), Brazil (1985), Mátrix (1999-2003), de ide tartozik a Csillagok háborúja sorozat is. Mindig egyszerű felépíteni egy olyan társadalmat, ahol a romlottság és az anarchia vett át az uralmat, mert korunk emberének talán ezek a legnagyobb félelmei. Ezt a vonalat követik Az út (2009), Mad Max (1979-1985), vagy kisebb mértékben a Mechanikus narancs (1971) filmek világai. Ezekben a filmekben sokszor a főhős nem is egy konkrét sötét ellenféllel küzdd, hanem egy teljes világgal veszi fel a harcot. A történetek végkifejletének épp ezért nem lehet pozitív vége, de ez talán a sötét sci-fi műfaj lényege.

1. Hősök

A tudományos fantasztikum világában ugyanúgy szükség van hősökre, akik saját életük kockáztatása árán is fel tudnak emelkedni egy olyan szintre, hogy maximálisra fokozzák a végkifejletet. Ettől függetlenül nem minden sci-fi történetre jellemző a hősiesség, inkább az esendőség mellett megjelenik a karakterek bátorsága, becsületessége, vagy más erényes tulajdonsága. A sci-fi hős karaktere viszont egyöntetű csodálatot vált ki a rajongókból, amire rengeteg példát tudnánk felhozni.

Az Űrszekerek II – Khan bosszúja (1982) epizódban Spock a saját életét áldozza fel, csak azért, hogy megmentse társait. Han Solo az utolsó pillanatban dönt úgy, hogy esélyt adjon Luke Skywalkernek a Halálcsillag elpusztítására: Csillagok háborúja (1977).

Az ilyen részletek miatt sokunk a sci-fi-t ugyanolyan komoly alkotásoknak tartja, mint más valóságtól kevésbé elrugaszkodott irodalmi műveket.