Spártai körülmények a modern korban: a legkegyetlenebb gyermekgyilkosságok - Sztár Café

Sztár Café

Tragédiák az életből

Spártai körülmények a modern korban: a legkegyetlenebb gyermekgyilkosságok

Ha a tanács úgy döntött, hogy a gyermeket nem kell felnevelni, akkor a szülők kivitték a Taigetosz-hegységhez, és otthagyták. A görög gondolkodás szerint ezzel nem megölték a gyermeket, hanem “adtak neki egy esélyt”. Azt gondolod, hogy ez a kegyetlen hagyomány ma már csak egy sötét folt a történelemben? Akkor sajnos tévedsz. Van a világnak egy olyan rejtett zuga, ahol még ma is gyakorolják a spártaihoz hasonló rituálékat.

Az Omo-völgy titka

A Délnyugat-Etiópiában található gyors folyású, zuhatagos Omo folyó völgye a világörökség része. A vidék nemcsak páratlan szépségének köszönheti egyedülállóságát, hanem annak is, hogy a terület viszonylag érintetlen, a modern civilizáció mindeddig nem tette be ide a lábát. A völgy a törzsi kultúra édenkertje. Nagyjából 220 ezer ember él itt kilenc törzsben, és bár az etióp kormány próbálkozik azzal, hogy a területet bekapcsolja az ország vérkeringésébe, a völgy nehéz megközelíthetősége és a törzsek elszeparáltsága ezt igen megnehezíti.

20151105csalad-tajgetosz-a-21-szazadban

Emellett az sem igazán könnyíti meg az integrációt, hogy az itt élő törzsek a mai napig ápolják bizarr, gyakran kegyetlen hagyományaikat.

Ezek közül az egyik legvéresebb a kara, banna és hamar törzsek által gyakorolt rituális mingi gyerekgyilkosság.

Elátkozott gyermekek

A mingi szó egyfajta rituális tisztátalanságot, szennyezettséget, átkot jelent.

A mingikre halál vár.

Azoktól a csecsemőktől, gyermekektől, vagy akár felnőttektől és állatoktól, akiket a törzsi vezetők minginek nyilvánítanak, meg kell szabadulni, hogy az ártó balszerencse nehogy másra is átterjedjen.

20151105csalad-tajgetosz-a-21-szazadban1

Minginek bélyegzik azokat a gyerekeket, akik házasságon kívül fogannak, de az ikrek vagy a testi deformitással született csecsemők is halálra vannak ítélve. Ha egy szoptatós anya teherbe esik, akkor a már megszületett és a hasában fejlődő babát is minginek nyilvánítják, de elég lehet a mingiséghez az is, ha a kisgyermek felső fogai hamarabb bújnak ki, mint az alsók, túl nagy a hézag a fogai között, vagy éppen letörik egy darab az egyik tejfogából. Egy gyermek lényegében mindaddig veszélyben van, amíg le nem váltja a fogait, azaz 10-12 éves koráig.

ű

Kegyetlen módszerek

Arra a gyermekre, akit minginek nyilvánítanak, szörnyű kín vár. Van, hogy magukra hagyják őket a dzsungelben élelem és víz nélkül, bedobják őket a folyóba, szándékosan hagyják őket éhen halni, vagy a születés után rögtön homokot szórnak a szájukba, hogy így fulladjanak meg.

 

20151105csalad-tajgetosz-a-21-szazadban3

Olyan borzasztó eset is előfordult, hogy egy anya ikerpárnak adott életet, de az egyik gyermek halva született, akinek a testét az anya – abban a reményben, hogy a másik gyerek így megmenekülhet – elásta. A törzs tagjai azonban rájöttek a cselre,

kiásták a halott csecsemő testét, hozzákötözték az egészséges babához, és így dobták őket a folyóba.

A mingiket a hitük szerint nem lehet eltemetni, mivel a vérük megfertőzné a földet. Évente mintegy 300 gyerek hal meg válogatott kegyetlenkedések következtében.

20151105csalad-tajgetosz-a-21-szazadban4

Harc a hagyományok ellen

Lale Lebuko azok közé a törzsi gyerekek közé tartozott, akik elsőként részesültek oktatásban. Lale 9 éves volt, mikor elhagyta a közösséget, és 15 mérföldre a völgytől egy misszionárius iskolába került. 15 éves korában tért vissza, hogy meglátogassa az édesanyját, ekkor tinédzser fejjel szembesült először a szörnyűségekkel. Édesanyjától megtudta,

hogy két idősebbik nővére is a mingi gyilkosságok áldozata lett, ez a trauma pedig fordulópont volt az életében.

20151105csalad-tajgetosz-a-21-szazadban5

Arra tette fel életét, hogy minél több gyermeket mentsen meg a rituális gyilkosságoktól. Létrehozta az Omo Child elnevezésű alapítványi árvaházat és oktatóközpontot, ahová olyan mingi gyermekeket menekítenek, akikre a törzsi halál várna. Lebuko erőfeszítéseinek hála a kara és banna törzsek 2012 júliusában hivatalosan betiltották a mingit, de egyes tagok titokban, a mintegy 50 000 tagot számláló, kevésbé központilag irányított hamar törzs pedig továbbra is nyíltan gyakorolja ezt a szokást.

(forrás: life)

AJÁNLAT

To Top