Elérkeztünk a sorozat befejező részéhez. Szokás szerint itt is azzal kezdem, hogy ez kényes téma az elmúlt években, továbbra is csak tényeket és személyes véleményem osztom meg az olvasóval. Ha lemaradtál volna, akkor itt találod az első és a második részt.

A 2004-es törvénymódosítások miatt a magyarok végül tömegesen külföldön vásároltak és jegyeztettek be autót. Az ilyen autók esetében pedig majdnem minden használatukkal kapcsolatos költség is oda vándorolt. Gondolok itt biztosításra, regisztrációs adóra, ÁFÁ-ra, éves adóra, vizsgadíjakra, közúti bírságokra, satöbbi. Ez pedig egyre jobban kezdte szúrni állam bácsi szemét, így szinte hadjárat indult a külföldi rendszámosok ellen. Számos razziának volt célja a minél több trükköző kiszűrése Eleinte egy jó beszélőke is elegendő volt a továbbhaladáshoz, később már a NAV emberei is beszálltak az akcióba. (Egy kis kitérő: ez a tényleges szlovák állampolgárok és a magyar állam közt tovább növelte a társadalmi feszültséget; nem vették jó néven, hogy beteszik a lábukat az országba és máris adócsalással gyanúsítják, amikor semmiről sem tehetnek. ) Aki pedig nem tudta megfelelő okmányokkal igazolni a jogos használatot, azt bekísérték és sok esetben lefoglalták a kocsit, amit csak a büntetések és a megspórolt forgalomba helyezési költségek kifizetése ellenében adtak vissza. Ezért folytatódott a kiskapu-keresés és felmerült egyéb opciók a bátrabbaknak: tengeren túli illetve egzotikus rendszám.

rendszám-3-2-700x466

Szépnek és jónak hangzik, de én ezt személy szerint senkinek nem javasolnám, több gond van vele, mint haszon. A száraz részletekre nem térnék rá külön. Tény, hogy ugyanúgy teljesen ki lehet bújni az itthoni törvények alól, viszont fél évig lehet használni, utána tucatnyi papírt kell megújítani. A kötelező vizsgákat szintén a forgalomba helyezett országban kell intézni, ezt megint csak problémás idehaza megoldani. Arról nem is beszélve, hogy mennyire kitűnik a tömegből, azonnal megállítanak. Az egzotikus rendszámmal szintén ez a helyzet. A fogalom annyit takar, hogy egy Offshore cég nevére jegyeztetik be az autót, rendszerint különféle Csendes-óceáni kis szigetekre, atollokra. Az ilyen cégek nagyja csak egy egyszeri regisztrációs díjat kér plusz az éves tagdíjat. Se adó, se ÁFA, semmi. Viszont kötelező biztosítást csak horribilis összegekért lehet Európán belül kötni és a biztos urak is csúnyán fognak ránk nézni. Ezzel kapcsolatban két sztorit szeretnék elmesélni. Egyik kedvencem a német-magyar kettős állampolgár Mexikóban vásárolt fekete Bentley-e, román papírokkal, ukrán biztosítással. Erre körülbelül annyit lehet reagálni, hogy most mi van? Tényleg igen zavarosnak tűnik, és ha minden rendben van, akkor is jön utána a tortúra, mely során bebizonyítják (vagy nem) a használat jogosságát. A történet vége sajnos nem került nyilvánosságra, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy aki ilyen mélységekbe ment a trükközéssel, sokszor súlyos milliókkal fizetett a kísérletezésért (ha jól tudom a legnagyobb kiszabott tétel 12 millió forint volt).

rendszám-3-4-700x464

Másik eset a Váci utcában parkoló Cook-szigeteki BMW.  A szigetcsoport jellegzetes rendszáma a sárga alapon zöld karakterek.  Ilyet többet is lehetett látni a hazai utakon. Szóval egy tilosban parkolásból igazoltatás lett, melynek során kiderült, hogy a papírok rendben vannak és bármennyire bosszantó a szinte pofátlannak mondható adókerülés (?), nincs mit tenni. Viszont az egyik szemfüles rendőr kiszúrta, itt máshogy néznek ki a karakterek, mint a többi ilyen rendszámon. Kiderült, hogy a hölgy csináltatott magának saját rendszámot, mert az jobban néz ki… Hiába ugyan azok a karakterek, mivel nem hivatalos szerv adta ki, ez sajnos hamisításnak minősül, így egy ilyen kis butaságon bukott el a dolog. A történet vége szintén nem került nyilvánosságra.

rendszám-3-1-700x263

Összegzés a külföldi rendszámokról: 2004-ben jött a regisztrációs adóról szóló törvény, megkezdődött a külföldre áramlás. Pontos adat nincs, valójában hány trükköző használja törvényellenesen gépjárművét a hazai utakon, bizonyos becslések szerint ezt a számot valahova 20-40 ezer közé tették 2012-ben. Az állam razziákkal válaszolt, az okosok a tengeren túli rendszámmal. Olyannyira elfajult a dolog, hogy törvényt kellett változtatni 2012-ben: nem az államnak, a tulajnak kell a használat jogosságát bizonyítani (pl. külföldi munkaviszony, külföldi cégtől bérelt céges autó), méghozzá 30 napon belül. Egyesek szerint ez véget vetett az okoskodásnak, mások szerint semmi nem változott. Végeredményként annyit értek el, hogy a magánember megint szív, a cégek ugyanúgy gyakorolhatják az előző részekben leírtakat. Mi a válasz az adócsalás/ lehetőségek kihasználása kérdésre? Be akartunk lépni az EU-ba (már aki), megszavaztuk, beléptünk. Innentől kezdve ez a témakör a lehetőségek kihasználásáról szól, lehet bármit mondani. Erről szól a közös piac, vámmentes övezet – ahol olcsóbb a szolgáltatás, ott veszi a nép. Mindenesetre, ha valaki bele akar vágni egy autó behozatalába, nem árt, ha beszél előtte egy jogásszal, ügyvéddel, nehogy kellemetlen meglepetés érje.

Hozzászólás