Ne vakard, csak még jobban fog tőle viszketni! – kaptuk gyerekkorunkban a szüleinktől a dorgálást, amikor összecsipkedtek nyáron a szúnyogok. Arra bezzeg nem adtak tudományosan kielégítő választ, hogy ugyan mi a fenétől viszket a szúnyogcsípés, és egyáltalán mire jó az, hogy viszket. Sebaj, mi most pótoljuk ezt a mulasztást.

 

Bemelegítésnek kezdjük egy tévhit eloszlatásával: a szúnyogok valójában nem a vérrel táplálkoznak. Ez a közhiedelem már azon megbukik, hogy csak a nőstény szúnyog csíp és szív vért, a hím nem. Valójában a hímek és nőstények is virágok nektárját fogyasztják táplálékként, mint a méhek. A vér azért kell a nősténynek, mert olyan fehérjék, illetve vas van benne, ami kulcsfontosságú a szúnyog petéinek kifejlődésében, és máshonnan nem tudja beszerezni őket. A nőstény szúnyog ezért vérszívás után rendszerint pár napot pihen, majd lerakja a petéit, és kezdi elölről az egészet.

Na de mi történik a testünkkel szúnyogcsípéskor? A szúnyok a fullánkján keresztül befecskendez egy kicsit a nyálából a szervezetünkbe, ebben véralvadásgátló anyag van, ami segíti abban, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon vért szívni, anélkül, hogy a testünk válaszreakcióként rögtön megalvasztaná a vért a sebben. Amikor a szúnyog jóllakott (vagy agyoncsaptuk), ez az anyag ott marad a szervezetünkben, és az immunrendszerünk riadót fúj, hiszen az nem túl jó, ha idegen anyagok kolbászolnak a vérkeringésben, amik ráadásul a véralvadást gátolják. Miközben az antitestek elindulnak a helyszínre megkötni a szúnyognyál fehérjéit, a szervezet hisztamin termelésével segíti az akciót. A hisztamin egy csomó mindent csinál (néha kicsit túlzásba viszi, ilyenkor van allergiás reakciónk), többek között kitágítja a hajszálereket, hogy a véráramban az antitestek könnyebben és nagyobb mennyiségben férjenek oda a dolgukat végezni. A kitágult hajszálerek miatt alakul ki a csípés helyén a kis pukli, a több odaáramló vér miatt pirosodik be, és a hisztamin által beindított gyulladási reakció miatt viszket. Ha megvakarjuk a csípés helyét, azzal csak ráteszünk egy lapáttal az irritációra, amire válaszul az immunrendszer további antitesteket küld oda, és még több hisztaminnal egyengeti az útjukat – magyarul a csípés csak még jobban feldagad, még jobban fog viszketni, és később múlik el.

ERRŐL TUDNIA KELL  10 tény: Úton a mai emberhez 11.

Mit lehet tenni, a viszketés ellen, ha már vakarózni nem lehet? Kellő akaraterővel és kitartással például hozzá lehet szoktatni a szervezetünket, és ezzel immunitást nyerni a viszketésre. Egy amerikai tudós, bizonyos Dr. Steve Schutz saját magán végzett kísérlettel bizonyította be, hogy ezt meg lehet csinálni – igaz, ő ezt 10 év alatt, évi 15 ezer szúnyogcsípés elviselése árán érte el. Kicsit egyszerűbb megoldás az izzadásgátló golyós dezodorral átmenni a csípésen. A dezodor hatóanyagában levő alumíniumsók segítenek a gyulladás lelohasztásában, és azzal a viszkető érzés megszüntetésében. Legalábbis ezt állítja az internet, a jövő nyári szúnyogszezonban majd kipróbáljuk.

Hozzászólás