Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ a sajtóban megjelent hírekre reagálva a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében az alábbi közleményt adja ki.

symptoms_of_meningitis-hu

A meningococcus fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza, amelynek az ABC betűivel jelölt csoportjai ismertek. A betegség előfordulása földrajzi helyenként változó. Magyarországon évente 50-70 megbetegedést jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A betegség a csecsemők és a kisgyermekek valamint a 15-24 éves fiatalok között a leggyakoribb. A meningococcus baktérium a nyál közvetítésével terjed, azonban átadásához szoros kontaktus szükséges. (pl. csókolózás, vagy gyakori ismételt kontaktus, zsúfolt együtt lakás, együtt alvás).

A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás illetve vérmérgezés (szepszis) képében. A vérmérgezés órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet.

A betegeknek azonnal antibiotikumot adnak, vizsgálatát és kezelését kórházban végzik. A beteg közvetlen környezete antibiotikus védelemben részesül, amelyet térítésmentesen biztosít a lakóhely szerint illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya/ügyelete.

 

Mit tehetünk a meningococcus-betegség megelőzésére?

A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen van hatékony védőoltás. A 25 éves kor alatti korosztályt és ezen felül a hajlamosító alapbetegségben (léphiány, stb.) szenvedőket, utazókat javasolt oltásban részesíteni. Az oltási séma korosztályonként és oltóanyagonként változik. A hatékony védelem helyesen alkalmazott oltási sorozattal (alapimmunizálás) és ismétlő oltással érhető el. Külön oltóanyag áll rendelkezésre a baktérium B illetve C szerocsoportja ellen valamint kombináltan az A,C,W,Y szerocsoportok ellen.

A védőoltás különösen ajánlott a csecsemőknek, zárt közösségekben élő gyermekeknek és fiatal felnőtteknek (pl. bentlakásos iskolák, nevelőotthonok, kollégiumok).

Ajánlott továbbá a vakcina olyan gyermekeknek és felnőtteknek, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk miatt a betegség fokozott kockázatának vannak kitéve (pl. léphiányosok).

A meningococcus elleni védőoltáshoz szükséges oltóanyagot a háziorvos, házi gyermekorvos írja fel receptre.

 

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Országos Epidemiológiai Központ

Mi az agyhártyagyulladás?
Az agyhártyagyulladás az agyat és a gerincvelőt beburkoló szöveteknek a gyulladásos megbetegedése, amely súlyos – akár életveszélyes állapotot okoz.

Milyen kórokozók okozzák az agyhártyagyulladást?
A betegség kórokozói lehetnek vírusok, baktériumok és gombák is. A betegség súlyosságát alapvetően a kórokozó fajtája határozza meg. A vírusos agyhártyagyulladás általában enyhébb lefolyású, és ritkán okoz szövődményeket. Az agyhártyagyulladás bármely életkorban előfordulhat, de jellemzően más-más életkorban más-más kórokozó áll a háttérben.

Baktériumok:

Újszülött- és kiscsecsemőkorban:

  • B csoportú Streptococcus
  • Escherichia coli (E. coli)
  • Listeria monocytogenes

Csecsemő- és kisgyermekkorban:

  • Streptococcus pneumoniae
  • Neisseria meningitidis
  • Haemophilus influenzae B

Egyéb, nem korspecifikus baktériumok:

  • Syphilis
  • Mycobacterium tuberculosis

Vírusok:

  • poliovírusok
  • herpes simplex vírusok
  • mumpsvírusok

Egyéb kórokozók:

  • Borrelia burgdorferi (Lyme-kór)
  • gombák (aspergillus, cryptococcus neoformans, candida)
ERRŐL TUDNIA KELL  A lélegztünk is eláll! 20 elképesztő ház mesebeli tájakon - Képek

Hogyan terjed az agyhártyagyulladás?
Az agyhártyagyulladást okozó kórokozók emberről emberre terjednek közvetlen fizikai kapcsolat útján, fertőzött testváladékok útján (pl. tüsszentés, köhögés) vagy fertőző váladékkal szennyezett tárgyak megérintése által (kilincsek, játékok stb). A fertőzés leggyakrabban a léutakban kezdődik, majd a kórokozók a véráram útján jutnak a gerincvelőbe és az agyba. Ritkábban arcüreg- vagy fültőmirigy-gyulladás előzi meg az agyhártyagyulladást.

Mik az agyhártyagyulladás tünetei?
A tünetek nagyban függnek az aktuális kórokozótól, és jelentős egyéni különbségeket is mutatnak. Alább felsoroljuk a leggyakoribb tüneteket:

  • csecsemőkorban:
    • irritabilitás
    • láz
    • aluszékonyság
    • étvágytalanság
    • megváltozott sírási hang (“fejhangon sír”)
    • homorú testtartás
    • mozgatásra (ölbe vétel) fájdalmas sírás
    • megnyugtathatatlan sírás
    • kidudorodó kutacs
    • viselkedésváltozás
    • izomgörcsök
  • egy éves kor felett:
    • nyak- vagy hátfájás
    • fejfájás
    • aluszékonyság
    • irritabilitás
    • zavartság
    • láz
    • étvágytalanság
    • tudat beszűkülése
    • izomgörcsök
    • fénykerülés
    • hányinger – hányás
    • nyaki merevség

Hogyan diagnosztizálható az agyhártyagyulladás?
A fizikális vizsgálat és a kórtörténet ismeretében a diagnózis megerősítéséhez el kell végezni az alábbi vizsgálatokat:

  • vérvizsgálat
  • gerinccsapolás (lumbálpunkció): a vizsgálat során egy speciális tű segítségével deréktájon agyvizet vesznek a gerinccsatornából. Az így nyert agyvizet sokféle vizsgálatnak vetik alá, többek közt megpróbálják a kórokozót kitenyészteni (baktériumok esetében) vagy specifikus ellenanyag jelenlétét kimutatni. Ennek a vizsgálatnak az elvégzésére a betegség lefolyása során többször is szükség lehet (az állapot változásának pontos felmérésére).
  • Komputer-tomográfia (CT)

Az agyhártyagyulladás kezelése
A betegség kezelése sok tényezőtől függ, alapvetően:

  • a gyermek korától
  • a betegség fennállásának idejétől
  • a betegség kórokozójától

A kezelés elemei a következők lehetnek:

  • Intravénás antibiotikum (minél korábban kezdik, annál jobb a prognózis)
  • Tüneti kezelések:
    • ágynyugalom
    • lázcsillapítás
    • fájdalomcsillapítás
    • oxigén adása, gépi lélegeztetés
  • Speciális esetekben (Herpes Simplex, gombás vagy mycobacteriális fertőzésekben) egyéb speciális gyógyszerek alkalmazhatók

Az agyhártyagyulladás megelőzése
A leggyakoribb bakteriális kórokozók ellen létezik többféle oltóanyag is, ezeknek egy része benne van a kötelező oltási sorban.

  • Haemophilus influenzae B baktérium ellen: kötelező oltás
  • Streptococcus pneumoniae (Pneumococcus) baktérium ellen: az ún. konjugált vakcinák adása javasolt – a szakmai állásfoglalás változása szerint egyre inkább – nem csak a fokozott kockázatnak kitett gyermekeknek.
  • Neisseria meningitidis (Meningococcus) baktérium ellen: a magas kockázatnak kitett gyermekek számára javasolt. Fokozott kockázatnak tekinthetőek az alábbi csoportok:
    • lépeltávolításon átesett gyermekek
    • kollégiumban lakó fiataloknak
    • a hadseregben szolgálatot teljesítő fiatalembereknek

Bizonyos fajta bakteriális agyhártyagyulladásos betegek környezetének – a fertőzés továbbadásának megelőzése végett – kötelező szájon keresztüli antibiotikum adása. Mivel ezek az esetek nagyon gyorsan is állapotromlást okozhatnak, ezért a profilaktikus (megelőző) antibiotikum adás már a betegség gyanúja esetén is javasolt a beteggel kapcsolatba került embereknek (családtagok, óvodatársak, egészségügyi személyzet).

antsz.hu, pediox.hu

Hozzászólás