Napjaink táplálkozási elméletei teljes mértékben értelmetlenek és következetlenek. Ha valaki megpróbált már egészségesen táplálkozni az tudja: teljes képtelenség minden szabályt betartani.

Ennek oka az, hogy a merész és gyakran alaptalan állítások teljes mértékben ellent mondanak egymásnak. Lássunk néhány egészségesnek kikiáltott ételt, melyek sokszor többet ártanak, mint használnak.

healthy_alternatives_junk_food_large-700x365

1. Gyümölcslevek

A boltok polcain sorakozó gyümölcslevek többnyire nem azok, aminek látszanak. Többségük a minimális gyümölcstartalom mellett nem több mint víz, mesterséges ízesítők és színezékek, valamint cukor elegye. Más kérdés, hogy valódi, 100%-os gyümölcslevet inni sem feltétlenül a legjobb ötlet.

A gyümölcslé ugyanis nem más, mint olyan gyümölcs, amiből a legjobb dolgok hiányoznak, ami pedig marad az a cukor és némi vitamin. Egy pohár narancslének például ugyanannyi a cukortartalma, mint egy pohár kólának.

A gyümölcslevekben nincsenek rostok, nincs rágási ellenállás, ráadásul semmi nem akadályoz abban, hogy nagy mennyiségű cukrot nyeljünk le rövid idő alatt. A túlzott mennyiségű cukorfogyasztás pedig olyan betegségekhez vezet mint az elhízás, a II-es típusú diabétesz vagy a különböző szív- és érrendszeri betegségek. Ennek megfelelően érdemesebb elkerülni a gyümölcsleveket és lehetőség szerint a gyümölcsöt a maga teljességében fogyasztani.

2. Teljes kiőrlésű lisztek

Igaz ugyan, hogy a teljes kiőrlésű búzalisztek egészségesebbek, mint a finomított búzalisztek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes kiőrlésű liszt egészséges. Számos oka van annak, hogy érdemes elkerülni a búzaliszt fogyasztását, legyen szó akár a finomított, akár a teljes kiőrlésű változatról.

A búza a glutén elsődleges forrása, melyre azonban a népesség jelentős része érzékeny. Az érzékeny egyének szervezete megtámadja a glutén fehérjéit az emésztőrendszerben, így károsodást okozhat a belekben, ami olyan kellemetlen tünetekhez vezet, mint a puffadás, a fájdalom vagy a fáradtság.

Emellett egyes tanulmányok szerint a búzarost D-vitamin-hiány kialakulásához vezethet, mivel sokkal gyorsabbá teszi ezen vitamin áthaladását a szervezeten. Egy másik tanulmány szerint ráadásul az úgynevezett LDL, a „rossz koleszterin” nagymértékű emelkedéséhez vezet.

3. Agave nektár

A szupermarketek úgynevezett „egészségszigetein” számos cukormentes termékbe futhatunk, melyekben cukor helyett agave az édesítőszer. Ezt a fajta édesítőt a cukor egészséges alternatívájaként tartják számon, ugyanis glikémiás indexe természetesen alacsony.

Tény azonban, hogy a glikémiás indexnek a világon semmi köze nincs a káros mértékű cukortartalomhoz: az agave nektár természetellenesen nagy mennyiségű fruktózt tartalmaz. A nagy mennyiségű fruktóz fogyasztása pedig számos káros hatással járhat.

Minden fruktóz a májban metabolizálódik, ha pedig a máj megtelik glikogénnel, a fruktóz zsírrá alakul. Ez úgynevezett nem alkohol zsírmáj betegséghez vezethet, ami olyan anyagcsere problémákat okoz, mint az inzulinrezisztencia vagy leptinrezisztencia, ami végső soron nem más mint az elhízás és a diabétesz.  Míg az átlagos cukor fruktóztartalma mindössze 50%, addig az agave nektáré eléri a 90%-ot. Ennek fényében ha valami, hát az agave rosszabb, mint a cukor.

4. Sportitalok

A sportitalokat kifejezetten sportolók számára fejlesztették ki. Az intenzív edzés végére a sportolók masszívan izzadnak és kimerítik glikogén-raktáraikat. Ennek megfelelően a sportitalok tartalmaznak vizet a folyadékpótlásért, elektrolitokat az izzadással felborult elektrolitszint helyreállításáért, illetve cukrot, hiszen a sportolóknak az intenzív edzés után szükségük van energiára.

Ha nem vagyunk versenyszintű sportolók és nem végzünk kiemelten megterhelő edzéseket, a szervezetnek semmi szüksége további elektrolitokra, és az étrendünk már így is túl nagy mennyiségű cukrot tartalmaz.

Ennek fényében érdemesebb ragaszkodni a tiszta vízhez, melyből bármilyen mennyiséget elfogyaszthatunk, és el is kell fogyasztanunk, főleg az edzésidő környékén.

5.  Szívbarát növényi olajok

Ahogyan terjed a telített zsíroktól való félelem világszerte, úgy növekszik a kevésbé egészséges összetevők fogyasztása. Ilyenek a különböző magokból és növényekből készült olajok, mint a szójabab-, a kukorica- vagy a gyapotmagolaj. Ezeket az olajakat nagy nyomás és magad hő segítségével, fehérítéssel és a hexán nevezetű oldószer használatával állítják elő. Utóbbi nagy mennyiségben mérgező hatású.

Ezek az olajak hihetetlenül sok ómega–6 zsírsavat tartalmaznak, lényegesen többet, mint amennyit az emberiség fejlődése során valaha is fogyasztott. A szervezet számára ezen zsírsavakból kis mennyiség szükséges, amennyi a húsokban vagy a dióban található. Nagy mennyiségű fogyasztása azonban komoly problémákhoz vezethet, mint amilyenek a krónikus betegségeket okozó különböző gyulladások.

Ezek az olajak bekerülnek a zsírraktárakba, illetve a sejtjeink membránjába, ahol nagy érzékenyen reagálnak bármilyen oxidációra vagy sérülésre. Mindennek a tetejébe a szupermarketek polcain megtalálható olajokban előforduló zsírsav 0,56–4,2%-a úgynevezett transzzsírsav, mely nagy mennyiségben erősen mérgező.

Mindez nem igaz az olívaolajra, mely kiváló a szervezet számára.

Hozzászólás