A történelem nagyjai között számtalan olyan női alakkal találkozhatunk, akik elég magabiztosak és önfejűek voltak ahhoz, hogy ne engedjenek mások befolyásolásának. Mindenről volt saját véleményük, melyet bátran vállaltak. Íme, néhány igazi példakép!

Lássuk be, hátrányos helyzetből indultunk a férfiakhoz képest. Hosszú utat jártunk be, míg elértünk a mai napig, de szerencsére voltak olyan elődeink, akik mertek harcolni a jogaikért és szembeszálltak a férfiuralommal. Magasról tettek a konvenciókra és úttörőkké váltak, így méltán nevezhetjük őket példaképeknek.

Csak azért is nadrágban!: Annie Smith Peck (1850–1935)

Annie Smith Peck amerikai hegymászó volt, aki kezdetben az Egyesült Államokban, majd Dél-Amerikában élt. Meghódított európai csúcsokat is, majd ő volt az első hegymászó, aki elérte Peru legmagasabb csúcsát, a Huascarán-hegy tetejét, mellyel nemzetközi elismerést szerzett. Tette mindezt nadrágban, ami a kor emberei szerint maga volt a szemérmetlenség. Ennyi mászást kivitelezni hosszú szoknyában kellemetlen lett volna. Számtalan könyvet írt, majd 84 éves korában egy expedíció közben érte betegség, amely végül a halálát okozta. Bebizonyította, hogy a nők is legalább annyira szívósak, mint a férfiak.

bhl_bl000021_2852_4320_full_0-675x1024

Annie Smith Peck

Tanulj, ha akarsz, de pénzt nem kapsz!: Hugonnai Vilma (1847–1922)

Ő volt az első magyar nő, akit – 1897. május 14-én – orvossá avattak. Grófi családba született, bentlakásos iskolában tanult, majd férjhez ment, gyerekeket szült, de nem érezte teljesnek az életét. 1869-ben tudta meg, hogy a zürichi egyetemre nők is beiratkozhatnak, így férje beleegyezésével, de anyagi támogatás nélkül megkezdte tanulmányait. Bár diplomájának elismertetése itthon akadályokba ütközött, melyet főleg férfiak állítottak elé, végül mégis elismerték, mint szakembert és doktorrá avatása után megkezdte a praktizálást. Ebben a korban sokan kritizálták őt és a nők jelenlétét a szellemi pályán, de ez ösztönzőleg hatott rá és a hazai egyenjogúsági mozgalom kiemelkedő alakjává vált.

Még az első informatikus is nő volt!: Ada Lovelace (1815–1852)

Lord Byron egyetlen törvényes gyermeke matematikus volt, aki a számítástechnika területén alkotott maradandót. Tekintve, hogy mikor élt ez talán furcsának tűnhet, de sokan úgy vélik, ő írta az első számítógépes programot. Charles Babbage és Lovelace együtt dolgoztak az „analitikus gépen”, melyet a mai napig az első számítógép modellként jegyeznek. Az agykutatás is érdekelte és számos tanulmányt is publikált. Az ő tevékenységeit sem nézték jó szemmel, de a sok elfoglaltsága mellett nem volt ideje foglalkozni az ilyen emberekkel.

ERRŐL TUDNIA KELL  Érdekes tények a csókról

Ada_Lovelace_1838

Ada Lovelace portréja, 1938

Akit igazán érdekelt a gyermekek fejlődése: Brunszvik Teréz (1775–1861)

A magyar grófnő 1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát, majd ugyanebben az évben, június 1-jén megnyitotta a Monarchia első óvodáját, amit akkor még kisdedóvónak hívtak. Életében fontos szerepe volt az oktatásnak, illetve az oktatásszervezésnek. 1829-ben cselédiskolát alapított, majd 1836-ban létrehozott egy egyesületet, melynek célja az óvodák elterjesztése volt. Tevékenyen részt vett az első nőnevelő intézet létrehozásában is, hiszen pedagógusként célja volt, hogy lehetőséget biztosítson a férfiakkal szemben a nőknek is. Haláláig 80 óvoda nyílt országszerte. Sokat köszönhetünk neki, hiszen tett azért, hogy ma már természetesnek vegyük az oktatásban való részvételünk lehetőségét.

Harcos, kém, királynő: Nzinga Mbandi (1583–1663)

Az egykori angolai királynő kiváló vezetőnek bizonyult uralkodása során. Öccse váratlan halála után kénytelen volt átvenni a hatalmat és az ország egy nő kezébe került. Ennél jobb viszont nem is történhetett volna a néppel. Diplomáciai sikerei és katonai stratégaként való helytállása miatt hamar nemzetközi hírnevet szerzett. Haláláig távol tartotta a portugál gyarmatosítókat Angolától, mely köszönhető annak, hogy a kereskedelemben, a kémkedésben és a vallási kérdésekben is páratlannak bizonyult.

nypl.digitalcollections.510d47df-f32a-a3d9-e040-e00a18064a99.001.w

A magyar Mata Hari: Szenes Hanna (1921–1944)

Asszimilált zsidó családba született és egy református leányiskolában tanult. Hiába tett kiváló érettségit, az akkori zsidó törvények megakadályozták abban, hogy továbbtanuljon, ezért 1939-ben kivándorolt Palesztinába. Ott csatlakozott a zsidó fegyveres védelmi szervezethez és egyike lett annak a 17 magyar zsidónak, akit az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 tavaszán elfogták, és mivel a durva kínzásoknak nem engedett, novemberben kivégezték.

 

Hozzászólás