pestis

Az Egészségügyi Világszervezet a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. Nem véletlenül: legalább százmillióan vesztették életüket az elmúlt évszázadok alatt a kórokozója által okozott megbetegedésben, amelyet sokáig gyógyíthatatlannak hittek.

A csapás végeredményben megszokott dolog, de amikor lesújt ránk, nehezen hiszünk a csapásban.Ugyanannyi pestis volt már a világon, mint amennyi háború. És mégis, a pestisek és a háborúk az embereket mindig készületlenül találják” – írja Albert Camus A pestis című művében. Nem egy híres világirodalmi regényben bukkan elő a rettegett pestisjárvány, amely évszázadokon át rettegésben tartotta a népességet: Daniel Defoe A londoni pestisben számol be a gyermekkorában átélt pusztításról, de a kétezres évek bestsellereinek is sokszor képezi központi témáját a rettegett betegség, mint ahogyan Ken Follett Az idők végezetéig című művében is.

 

Michel Serres: Pestisjárvány Marseille-ben

Forrás: Wikipédia

A fekete halál

A pestist egy baktérium, az úgynevezett Yersina pestis okozza. Három fő formáját különböztetik meg: a bubópestist, a tüdőpestist és a szeptémiás pestist. Mindhárom eset jellemző tünete
a nagyon magas láz, a rossz közérzet, a bevérzések, illetve a bőr oxigénhiánya miatt fellépő kékes-fekete elszíneződés,ezért is kapta a fekete halál elnevezést.

Emberre elsősorban a fertőzött állatokon élősködő bolhák csípésével, ritkábban a fertőzött állati szövetekkel történő érintkezéssel, a tüdőpestisben szenvedő beteggel történő kontaktus esetén pedig cseppfertőzéssel terjed.

A középkori itáliai városok lakói után fennmaradt forrásokban arról számoltak be, hogy
a pestisesek önkívületi állapotukban meztelenre vetkőztek, úgy járkáltak az utcákon.

Forrás: Youtube

A hátborzongató tünetek mellett a rendkívül gyors és gyötrelmes lefolyása miatt is tartják az egyik legrettegettebb betegségnek: a legfertőzőbbnek tartott tüdőpestis akár 2 nap alatt is végezhet a beteggel, amennyiben nem kezelik.

Hogyan kezelik ma a betegséget?

A pestis időben elkezdett antibiotikus kezelésre jól reagál. A terápiájában leginkbb antibiotikumot (streptomycint, ellenjavallat esetén gentamycint, tetracyclint, ciprofloxacint vagy levofloxacint) használnak, amely rendszerint gyors javulást idéz elő a beteg állapotában – magyarázta az ÁNTSZ szakértője, Dr. Kienle Zsuzsa, aki hozzátette: mindeddig nem sikerült ennél a szernél hatékonyabb és kevésbé toxtikus antibiotikumot találni a betegség kezelésére. Egyéb antibiotikumokat és kemoterápiás szereket, például szulfonamidokat eddig változó sikerrel alkalmaztak. Hangsúlyozta: fontos, hogy a kezelést a halálozás csökkentése érdekében a lehető leghamarabb megkezdjék.

Kiirtotta fél Európát

A pestisről legkorábban Prokopiosz bizánci történetíró számolt be. A történetíró szerint a perzsa háborúk után, 541 és 542 körül pusztított a dögvésznek is nevezett pestisjárvány Bizáncban. Prokopiosz írása alapján naponta százezer ember esett áldozatául a betegségnek.

A pestisdoktor könnyen lemosható köpönyeget, kalapot és kesztyűt viselt az arcát hosszú csőrszerű maszk fedte – benne illatszerek, gyógynövények, erős fűszerek – a szemeit kristályüvegből készült szemüveg óvta. Kezében pálcát tartott, hogy még véletlenül se érjen hozzá a betegekhez

Forrás: Wikipédia

Ugyanebben az időszakban Európát is elérte a rettegett járvány: a Konstantinápolyból érkező hajók és egy globális éghajlatváltozás miatt 540 után a pestis baktériumával fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak, tovább terjesztve a betegséget. Konstantinápoly akkor a legnagyobb és legforgalmasabb kikötője volt a térségnek. Mindez, illetve az emberek tudatlansága miatt esély sem volt arra, hogy megakadályozzák a pestis eljutását más városokba. A feljegyzések szerint mintegy 25 millióan haltak meg.  Minden idők legnagyobb pestisjárványa, a fekete halál a 14. században pusztított: 75 és 200 millió közé teszik azok számát, akik ebben az időben meghaltak a betegség következtében Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Európában. A Wikipédia szerint Európa lakosságának nagyjából a fele (30-60%) odaveszett, a Föld lakossága pedig 450 millióról 350 millióra csökkent.

 

ERRŐL TUDNIA KELL  Tűz ütött ki a náci aranyvonat környékén

Az 1347-1351-es pestisjárvány terjedése Európában

Forrás: Wikipédia

Az orvostudomány fejletlensége miatt akkoriban még nem tudtak megfelelően védekezni a pestis ellen. Bár arra rájöttek, hogy ragályos betegségről van szó, a városok és a fertőzöttek karanténba zárásán túl más módszereket is bevetettek: gyógyítani nem tudták, a tüneteket azonban füstöléssel, illetve gyógyfüvek és kenőcsök alkalmazásával próbálták enyhíteni. Az egyház Isten büntetésének könyvelte el a megbetegedést, ezért az érvágást, a böjtölést és a bűnbánatot javasolt a „vétkezőknek.”

 

Itthon is pusztított

A XIV-XV. század környékén Magyarországon is előfordultak kisebb pestisjárványok, a legnagyobb pusztítást azonban a Rákóczi-szabadságharc utáni járvány okozta: a feljegyzések szerint 410 ezren haltak meg pestisben ebben az időszakban. (Ez ötször annyi, mint ahányak a szabadságharcban vesztették életüket.) Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1740 körül pusztított: ekkor nagyjából 310 ezren haltak bele a megbetegedésbe.

 

 

Nem sikerült felszámolni

Míg Európából a XIX. századot követően eltűnt a pestis, addig a világ többi részén a mai napig újra és újra kitör egy-egy járvány: 2013-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egész világon 800 esetet jelentett, ebből 126 volt halálos. Kelet-Afrikában a mezőgazdasági terjeszkedés miatt amerikai kutatók szerint mára fokozódott a pestisjárvány kockázata: az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene szaklap 2015-ben megjelent tanulmánya szerint a mezőgazdasági területek növekedése a rágcsálópopulációk növekedésének, ezzel pedig a pestis terjedésének is kedvezett – írta korábban az Origo.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Legutóbb Madagaszkárban pusztított

Legutóbb, nagyobb esetszámot Madagaszkárban jelentettek: 2014 augusztusa és 2014 novembere közt 119 megbetegedés fordult elő, ebből 40 végződött halállal – mondta el Dr. Kienle Zsuzsa, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal orvosszakértője. Mindezt a járványtani szakemberek szerint a zsúfoltság, a nem megfelelő higiénés viszonyok, a gyenge színvonalú egészségügyi ellátás, a gyógyszerhiány és a szemétszállítás elégtelensége okozhatta. A hatóságok intézkedéseket vezettek be: izolálták az eseteket, továbbá irtani kezdték a rágcsálókat és a bolhákat. Madagaszkárban a betegség előfordulása nem szokatlan; a kórokozó először 1898-ban jutott el a szigetre egy patkányokkal fertőzött gőzhajóról, azóta rendszeresen fordulnak elő humán esetek. Az utazási korlátozás bevezetését azonban a hatóságok nem tartották indokoltnak.

Hozzászólás