Sokan, sokféleképpen megénekelték már a szerelmet, de a tudósok szerint az egész nem ennyire romantikus: csupán biokémiai folyamat, ami a szaporodást segíti elő.

Helen Fisher, a Rutgers egyetem kutatója szerint annyira érezzük magunkat szerelmesnek, amennyire az agyban található természetes stimulánsok mennyisége megnő. Ezek az anyagok – köztük a dopamin, norefedrin, adrenalin, oxytocin – idézik elő a felhők felett lebegős érzést, a pillangókat a gyomrunkban, illetve az étvágytalanságot és az álmatlanságot is. Az euforikus állapot nemcsak arra van hatással, hogyan nézünk szerelmünkre, de arra is, miként látjuk önmagunkat, az életünket. A kockázatvállalási hajlandóságunk erősen megnő, azaz képesek vagyunk őrültségeket is elkövetni, valahogy úgy, ahogy a kábítószerfüggők.

A tudósok szerint ugyanúgy az agy elülső kérge aktív akkor, amikor a kábítószerfüggő hozzájut az adagjához, és amikor a szerelmes a randijához. Ha a drog (azaz a másik) nincs jelen, akkor szomorúak vagyunk, erősen vágyunk rá, ha megvan, akkor pedig határtalanul boldognak érezzük magunkat. Ettől persze a szerelem nem okoz függőséget – bár akadnak, akik egy életen át kergetik az élményt –, csupán – végletesen lecsupaszítva – arra szolgál, hogy hatékonyan szaporodjunk.

ERRŐL TUDNIA KELL  Van 100 dolog amit igazán szeretek benned

A szerelem okozta eufória mindenkinél másképp jelentkezik, de nagy átlagban elmondhatjuk, hogy 2-3 évnél nem igazán tart tovább. A tüzet azonban fel lehet szítani…

Lengyel Sándor kibernetikus, és Tóth Emese orvos-szexológus hosszú évek óta kutatja ezt a témát, és programjaikon tanítják, hogy mitől jó a párkapcsolat, és hogyan lehetünk egymást erősen vonzó férfiak és nők, hosszú távon is.

Itt egy kis ízelítő Lengyel Sándor előadásból, amit sok izgalmas és szórakoztató gyakorlat szokott követni:

Hozzászólás