5,5 évet dolgoztam egy olyan helyen,a Budapesti Temetkezési Intézetnél ahol embertelen körülmények között kellett végezni azt a hivatást, “munkát” ami, talán az egyik legkeményebb a világon…

megküzdeni a szagokkal, és néha a látvánnyal…

egy olyan helyen, ahol emberszámba sem vettek engem, és még jó néhány munkatársamat..

egy olyan helyen ahol semmi nem számít csak az, hogy a munka el legyen végezve…

más kérdés, hogy hogyan….

ahol egy kézfertőtlenítőért évekig kellett könyörögni, és akkor sem kaptuk meg….

ahol a védőitalunkkal mostunk kezet nagyon sokszor, mert más nem volt…egy olyan helyen, ahol a “főnök” úgy beszélt az emberekkel ahogyan kedve tartotta….

egy olyan helyen ahol brutálisan komoly dolgokról “hibákról” egyetlen egy szó nem lett leírva, és kijavítva…

egy olyan helyen, ahol a felső vezetés egyik embere megengedheti magának azt a kijelentést, “ne törődjenek azzal ha nagyobb fékezésnél eltörik az elhunyt nyaka, tegyék csak be fejjel az autóba, mert ez a technológiai utasítás” PERSZE MEGSZEGTÜK, ÉS MÉGSEM RÚGTAK KI ÉRTE….

egy olyan helyen, ahol az én életemmel, és szabadságommal szórakoztak….

egy olyan helyen, ahol a fertőzőveszélyes ládát simán becipeltették velünk kórházakba, és ott az ételszállító liftbe kellett a fertőzőveszélyes ládában az elhunytat szállítani…

egy olyan helyen, ahol simán elvárták hogy gyalogolj be az intenzív osztályra egy ilyen ládával….

ERRŐL TUDNIA KELL  15 000 voltos áramütés érte a 17 éves lányt. Most felfedi, mit tett az áram a testével!

egy olyan helyen ahol ezt számtalanszor jeleztük,és nem érdekelte őket…

egy olyan helyen, ahol a saját cégemet kellett “MEGLOPNOM” hogy az elhunytra, rákerüljön legalább egy lepedő..

EZT NEVEZIK VÉGTISZTESSÉGNEK….

egy olyan helyen, ahol a kegyeleti törvényeket velünk tartatják be, de burkoltan megkövetelik ennek be nem tartását…..

egy olyan helyen, ahol semmit nem ér a szakmai véleményed-tudásod….egy olyan helyen, ahol azt sem tudták, hogyan működik ez a része….egy olyan helyen, ahol az embereket félelemben tartják, és fenyegetik….egy olyan helyen, ahol egyedül felálltam és nemet mertem mondani…egy olyan helyen, ahol jelentést tettem, majd addig vitték a dolgot, amíg engem függesztettek fel….egy olyan helyen, ahol semmi, és senki nem számít….

 

EGY OLYAN ORSZÁGBAN, ahol sem a főpolgármester, sem a belügyminisztérium, sem pedig a miniszterelnökségi hivatal nem foglalkozott ezzel….

és ez csak a kezdet…bemocskolom a temetkezési intézet hírnevét? nem! mindig jóhiszeműen nyilatkozom az intézetről….

kivéve, a benne dolgozó néhány embertelen “emberről” .rágalmazok? ó igen! és állok is elébe nagyon szívesen következményeknek….

de előtte elmegyek, és kipihenem ezt a sok “embert” akik erre utasítottak minket! Folyt köv! Addig is, vigyázzon mindenki magára!

 

 

Forrás: organikusok.blogspot.hu

Hozzászólás