Minden idők 100 sci-fi filmje (3. rész)

4877

A tudományos fantasztikum a férfiember egyik kedvenc területe. Van ugyebár a kőkemény sci-fi, amelynek alapja a tényleges tudomány. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a művek, amelyeket előbb-utóbb utol is ér a technológiai fejlettségünk (gondoljunk csak Verne klasszikus tengeralattjárójára, vagy űrrakétájára). A másik kategória viszont a végletek világa, a fantasztikum olyan merész bugyrai, melyekben az időutazás csak egy gombnyomás kérdése. Mindezek megjelenítése a mozivásznon szinte egyidős magával a mozival. Gondoljunk csak az 1927-es Metropolis című klasszikusra. Biztonsági öveket becsatolni jöjjön a mi 100-as sci-fi film listánk. A szpojlerekért előre elnézést. Mi szóltunk!

 

80. A kocka (1997)

Paranoia, klausztrofóbia és egyéb félelmek, melyekkel borzolni lehet a nézői kedélyeket. Ez a film, életveszélyes rejtvényekről és csapdákról szól. Igazi klasszikus.

Pár ember felébred egy kocka alakú helyiségben, amelyből újabb átjárók (mind a négy fal, mennyezet és padló) vezetnek újabb és újabb kockákba. A rendőr, a rabló, a pszichológus, a matematikus, az építész és az autista: ők a feladvány részei. A legrémisztőbb, hogy minden szoba hasonló. Elsőre minden úgy tűnhet, hogy ez csak egy játék, de a szereplők brutálisan halált halnak. A megoldást közösen kell megtalálni.

A film további két részt szült, amelyek szintén érdekesek, de felejthető alkotások.

79. A vad bolygó (1973)

A film a Csehszlovákia szovjet megszállásáról szóló animációs film alapjaira épül, amit vegyítettek egy csipetnyi francia kétségbeeséssel. A vad bolygó egy olyan hely, ahol az emberi fajt gigantikus kék lények háziállatként tartják. Ebben a világban jön világra egy új emberi gyermek, akik megpróbálja megtalálni valós helyét a világban. A filmben minden van, ami szörnyűség: vadállatok, mészárlások és meztelenség. Hősünk idővel vezérszerephez jut egy fajok közötti háborúban.

Hogy kicsit kilóg ez a Magyarországon alig ismert mű a listából? Igen, de nem is ígértünk tejszínhabot. A gyerekeinknek és szüleinknek viszont nem feltétlenül kellene látniuk ezt a filmet.

78. 451 Fahrenheit (1966)

Francois Truffaut a francia új hullám egyik mestere a 60-as évek közepén úgy döntött egy fasiszta témát boncolgató műhöz nyúl. Persze ez csak a felszín, mert a történet és a háttér sokkal többet rejt.

A történet azzal a gondolattal játszik, hogy a tűzoltók, mint az állami uralom eszközei, a házakat járva könyveket gyűjtenek be és égetnek el. Bármi ami nyomtatott, az törvényen kívülinek számít. A Ray Bradbury által megalkotott novella, amelyet Truffaut vitt filmre olyan mélyen szánt bele a társadalmi kontroll kérdésébe, amelyet talán az 1984 vagy később az Equilibrium dolgozott fel ismertebb formában. A klasszikus főhős “mi van ha rossz oldalon állok” dilemma persze itt is megjelenik és az utolsó lökést egy lány adja meg.

77. Agyfürkészők (1981)

A film nézése után a nézők nagy része a film címének hallatán mindig robbanó emberi fejekre fog asszociálni. Ezek a mellékhatások, de menjünk egy kicsit bele, miről is szól ez az 1981-es kanadai horros sci-fi?

A forgatókönyv tény, hogy nem a legbriliánsabb, de azt figyelembe véve, hogy a filmet az utolsó percben mentette meg egy költségvetési tőkeinjekció, nem semmi mutatvány volt. A forgatókönyv a filmforgatással párhuzamosan íródott, amibe bele gondolva a nekünk a hajunk az égnek állt volna. 81-ben úgy tűnik a producerek ezt még lenyelték. A végeredmény egy a korában zseniálisra sikerült paranoid sci-fi horror lett.

A cselekmény rém egyszerű: egy nyugtatószer mellékhatásaként lehetőség nyílik rá, hogy a megszületendő gyermek agyfürkésző lehessen. Ennek hála az agyfürkésző cégek képesek arra, hogy mások gondolatai és agyi folyamatai felett átvegyék az irányítást, mi több, felrobbantsák az áldozatuk fejét. A gyógyszerkutatás megy előre, de a főszereplőnek fel kell vennie a versenyt a másik agyfürkész csoport egyik tagjával, aki mint kiderül nem is annyira idegen számára.

76. Gyilkos bolygó (1981)

Sean Connery fanoknak kötelező darab. Az Outland valójában sok olyan kérdést feszeget amit sok sci-fi: találunk egy bolygót, kell a nyersanyaga, de a bányászat nem egyszerű feladat. A bányászok teljesítménye növeléséért tenni kell valamit. Itt jönnek be a szintetikus drogok, amelyek egy idő után halálosnak bizonyulnak. Ez a film amúgy a a bányászélet küzdelmeinek legjobb szemléltetése terén is adott valamit a világnak. Klasszikus kis embert kihasználó történet. A fordulat persze garantált.

Ha még nem láttunk egy embert sem paradicsomként szétrobbanni az űrben, ezt a filmet ne hagyjuk ki.

75. Sötét csillag (1974)

Az emberi faj a világűr meghódítására indul, de előtte egy űrhajónak meg kéne tisztítania a terepet az esetleges ellenséges fajoktól. Ezzel nem is lenen gond, de közbeszól az emberi űrhajó saját számítógépes rendszere is, amely egyfajta filozófiai bombaként okoz galibát a legénységnek (erről szól a fenti részlet).

A filmet írta és rendezte John Carpenter “mester”, kinek társszerzője Dan O’Bannon, akit fogta az ötlete egy részét és megteremtette az Alien franchise-ot. Miből lesz a cserebogár?

74. Űrszekerek IV. – A hazautazás (1986)

Ez a rész olyan mintha azoknak készült volna, akik utálják a Star Treket. A legénység egy küldetés erejéig visszatér a Földre és megmenti a bálnákat. Az 1980-ban talált kultúra meglehetősen furán hat a legénységre, és ez visszafele is érvényes, de hát ilyen ez ha visszaugrunk az időben egy nemes cél érdekében. Akció van, elég. Aki nem látta még ezt az epizódot, ki ne hagyja.

73. Ikarie XB-1 (1963)

Ezt az 1963-as Stanislav Lem novellája alapján készült cseh sci-fi-t egyértelműen sci-fi geekek figyelmébe ajánljuk. A film olyan régi, hogy ihaj, de felvetődik a kérdés, hogy ki lopott belőle többet: Stanley Kubrick vagy Gene Roddenberry?

Hisszük vagy nem, a nyugati oldalon a rajongók igenis felnéztek a volt keleti blokk sci-fi műfajára. Lem továbbra is nagy név és ez a Jindřich Polák által rendezett film is igencsak nyálcsorgató fogadtatást kapott a nagy Amerikában (is), ahol a Voyage to the End of the Universe címmel került forgalomba. Ez a film olyan anno korszakalkotó képekkel büszkélkedhet a csillagközi életről, amelyet az utána következő sci-fi művek csak másolni és tökéletesíteni tudtak.

72. Triffidek napja (1962)

A Földet gyönyörű látványt nyújtó meteorit eső borítja be, melyet a ragyogásuk miatt minden földi lakó megcsodál. Ennek eredményeképp a lakosok 99% megvakul. A káosz eluralkodását ráadásul a meteoritokon érkező növényi spórák is növelik, melyekből gyilkos embereket gyilkoló növények fejlődnek ki. Az eredeti történet alapján a Triffidek kísérleti növények voltak, amelyek a káoszban elszabadulnak, de mire filmre vitték a történetet jobb ötletnek tűnt a Triffidek űrből való érkezése.

Amíg az USA elleni támadás lényege a Fehér Ház felrobbantása (A függetlenség napja), addig az öreg brit oldalon ezt nővényekkel oldja meg a földönkívüli civilizáció. Hogy a film megtekintése után, a növényeket nem fogjuk kedvelni, az biztos.

71. Rollerball (1975)

Nincs is jobb, mint amikor egy gazdag ember már annyira unja magát, hogy egy pszichotikus roller derby keretein belül emberek ölésére fanyalodjon. A történet máris adott: a Rollerball egy jól sikerült mestermű, melyben a belső terek is nagy szerepet kapnak.

A jövőben minden a vállalatok tulajdona és az ő feladatuk a lakosság szórakoztatása is. Ahogy az ókori Rómában, úgy itt is a halál a legszórakoztatóbb show. A különbség csupán annyi, hogy a proletár gladiátorok az éjszakai életben keverednek is az uralkodó osztállyal. A történet egyébként olyan mintha az 1939-es, francia A játékszabály című filme 70-es évekbe helyezett sci-fi változata lenne.